Hogy érezze jól magát az ember, ha sosem "lehet" teljesen önmmaga, mert ha önmagát adja még kevésbé lesz szimpatikus és bunkónak jön le?! 21/l
Teljesen soha nem adom önmagam, részben mert elég magamnakvaló vagyok, nem tömegember vagyok - és ugye ha valaki más mint a többiek, akkor alapból furának tartják, és mivel kb. 10/8 dologról máshogy vélekedek, mint a többiek, hihetik azt, hogy 'csak azért se' úgy csinálom, mint mások, pedig nem.
Ja és hozzáteszem, hogy nem vagyok búvalb.szott, se rosszindulatú, egyszerűen a saját dolgommal foglalkozok, és azt teszem ami jól esik, persze azzal nem ártok másnak. Ha normálisan, őszintén állnak hozzám én is normális vagyok. Laza és jófej vagyok alapból, a rosszindulatot, kétszínűséget nem viselem el, és átnézek az olyan embereken (de nem beképzelt formában)
Van még más aki így van? (engem ez csak a munkahelyen zavar, mert ott kell olyan emberekkel lennem, akik nem feltétlen szimpatikusak, és nem lehet elvonulni máshova, mint amúgy egyébként ha elmegyek pl. a boltba, akkor nem érdekel, hogy mit gondol rólam xy. Ráadásul a munkám se olyan jelenleg, hogy le tudom valamivel foglalni magam, mert nem igazán van mit csinálni az idő nagy részében..)
Kérdésednek nincs alapja.
De ha úgy is lenne, is könnyen, mert nincs összefüggés.
Egyébként senkivel se köteleznek beszélgetésre.
Nem teljesen érthető, hogy miben vagy más azon kívül, hogy nem vagy túl szociális.
Gondolkodtál azon, hogy mi áll ennek a hátterében?
Nagyon sok hasonló ember van. Keresd azok társaságát, akik hozzád hasonlóan gondolkodnak, hasonló az érdeklődésük.
Milyen alap?
Nem koteleznek beszelgetesre? Hat kenyszeritve nem vagyok, de egy munkahelyen az feladatok stb miatt kommunikalnod kell masokkal, foleg ha nem te vagy az a fél akihez fordulnak, hanem inkabb neked kell kerdezni valamivel kapcsolatban. Es azert csak erdekli az embert, hogy ne legyen annyira unszimpatikus masoknak, mert azert csak jobb ugy odamenni valahova, hogy nem bamulnak hulyen rad
Kérdésednek nincs alapja.
De ha úgy is lenne, is könnyen, mert
nincs összefüggés.
Egyébként senkivel se köteleznek
beszélgetésre.
Azzal semmi bajom hogy nem vagyok tul szocialis...
Es termeszetesen megvalogatom hogy kivel akarok lenni a szabadidomben... De a munkahelyen nem valogathatod ossze kivel akarsz es nem akarsz egyutt dolgozni
Nem errol szolt a kerdes, ez csak mellékes megjegyzes volt, hogy ők masok mint en
Ezt, hogy miben vagyok mas nehez megfogalmazni... az egesz felfogasom, de semmi kirívó egyebkent (szoval pl nem antiszocialis megnyilvanulasok) Ezen kivul nekem nem az a mindennapos temam, hogy milyen műkörmöt csinaltassak, vagy kábulatba essek valaki uj ruhájától, vagy kibeszeljem a tobbit, nyavajogjak mindenen, ha a masik nem a poharat mossa el elobb hanem a tanyert, vagy BARMI jelentektelen hulyesegen, csak hogy 1 percre nehogy befogjam a szam
Kérdező, kicsit lekezelően fogalmazol.
Amúgy amit írtál magadról, az szinte teljes egészében igaz rám is, úgyhogy nagyon is jól értem, hogy ez milyen nehézségeket okoz munkahelyen és máshol is.
Én azt csináltam, hogy kerestem hozzám hasonló embereket. Olyanokat, akik ugyanúgy nehezen illeszkednek be, nem tudnak felszabadultan csevegni mások ruhájáról vagy mosogatási szokásairól, logikus gondolkodási mintázatuk van stb. Ők várják el a legkevésbé másoktól a szerepjátszást, ezenkívül segítséget tudunk nyújtani egymásnak a hétköznapi "kötelező" szocializálásban is.
Az, hogy sokan azt várják, hogy "olyan legyél, mint én" mindig meglesz. Ez ellen csak olyan hozzáállással lehet tenni, hogy "nyugodtan légy olyan, amilyen vagy, én pedig olyan vagyok, amilyen én vagyok". Nem kevesebbre tartva azokat, akik nem olyanok, mint én, viszont ignorálni kell azokat, akik szerint nekem is olyannak kellene lennem, mint nekik.
Ugyanakkor annyit érdemes volt megtanulnom, hogy legalább egy percet tudjak a "semmiről" beszélgetni, viszonylag udvariasan. Hogy vagy, milyen volt a tegnap esti mozi stb. Ellenkező esetben tényleg egy antiszociális bunkónak fognak tartani.
Akik értelmesebbek és felfogják, hogy mindenkinek saját egyénisége van, azok ezzel nem törődnek. Munkahelyen is vannak értelmesebb, nyitottabb gondolkodású emberek. Igen, így kevesebb haverom meg ismerősöm van, viszont akik vannak, azokkal megéri időt tölteni.
Aztán lehet, hogy neked teljesen más jön be, én csak leírtam a saját tapasztalataimat.
7-es miert voltam lekezelo? Megint csak mondtam oszinten a velemenyem
Es igen keresni kell a hasonlo embereket, ezt is tenném, viszont az a helyzet, hogy egy ilyen sincs! En is ledobbenek, hogy most tenyleg mindenki ennyire imad/tud mindenrol dumalni rajtam kivul, meg ennyire dumalos tipus rajtam kivul? Bar lehet csak nehanyan szinten be akarnak illeszkedni, ezert magukraeroltetik a nagyon kozvetlen stilust, nem tudom, de mindegy a lenyegen nem valtoztat, akkor is masok mint en. Egy csaj van akivel ugy el vagyok, de vele nem egy légtérben vagyuk, csak szunetekben tudok vele lenni. Az meg lehet jo otlet, hogy megprobalni megeroltetni valamennyire magam hogy beszeljek valamit nekik, viszont az nem lesz oszinte, es ez latszani is fog, igy meg majd erezhetem azt, hogy eroltettem magam a semmiert. Senki se szereti a befeszult embereket. De megertem tokeletesen, mert ha nem ismernem magam en se feltetlen haverkodnek magammal (viszont ha tudnam az erzeseim akkor annal inkabb) szoval ezert varom hogy legyen egy hely ahol van tobb feladat, tudok mivel foglalkozni es nem erek ra ennyire
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!