Hogy érezze jól magát az ember, ha sosem "lehet" teljesen önmmaga, mert ha önmagát adja még kevésbé lesz szimpatikus és bunkónak jön le?! 21/l

Teljesen soha nem adom önmagam, részben mert elég magamnakvaló vagyok, nem tömegember vagyok - és ugye ha valaki más mint a többiek, akkor alapból furának tartják, és mivel kb. 10/8 dologról máshogy vélekedek, mint a többiek, hihetik azt, hogy 'csak azért se' úgy csinálom, mint mások, pedig nem.

Ja és hozzáteszem, hogy nem vagyok búvalb.szott, se rosszindulatú, egyszerűen a saját dolgommal foglalkozok, és azt teszem ami jól esik, persze azzal nem ártok másnak. Ha normálisan, őszintén állnak hozzám én is normális vagyok. Laza és jófej vagyok alapból, a rosszindulatot, kétszínűséget nem viselem el, és átnézek az olyan embereken (de nem beképzelt formában)

Van még más aki így van? (engem ez csak a munkahelyen zavar, mert ott kell olyan emberekkel lennem, akik nem feltétlen szimpatikusak, és nem lehet elvonulni máshova, mint amúgy egyébként ha elmegyek pl. a boltba, akkor nem érdekel, hogy mit gondol rólam xy. Ráadásul a munkám se olyan jelenleg, hogy le tudom valamivel foglalni magam, mert nem igazán van mit csinálni az idő nagy részében..)