Gyűlölet és Szeretet? Mi a véleményetek e kettőről?
Emlékszem, egyszer megkérdezték tőlem, hogy mi az, amit gyűlölök.
Úgy gondoltam, hogy egy olyan dolog lesz az, ami számomra semleges. Amit számomra elrabol a közöny.
Nos nem így lett. Akit utálok, az volt, akit a legjobban szerettem. Kellett egy jó idő, és vakon, fületbefogva meneteltem egy jó ideig, de aztán rájöttem, hogy ezt tényleg nem érdemelhetem.
Gondolkozok folyamatosan, ha elém tárulna ez az ember, mit mondanék neki. Néha azt gondolom, hogy tűnjön el, mert már mindent elmondtam.
Néha pedig azt, hogy bármi történhet már, nem lesz olyan mint régen.
Hatalmasat csalódtam, mint kiderült... És ezt nem tudom perpillanat hogy feldolgozni. Évekbe telt, mire megbíztam még egy valakiben, és még messzebb mentem. Azt hittem célegyenesben vagyok, és végre megtaláltam azt, akivel a lelkünk... Nos hogy is mondjam... Királyok voltunk.
De nem tudom, valahogy végül mindig megszopom, azt mondják a túl nagy szívem... De igazából csak olyanokat választottam, akik segítségre szorultak, majd néztem, mikor ugródeszkaként használva továbbröpültek rajtam.
De magamat nem tudom utálni ezért. Szeretem az embereket. Szeretem azokat a nehéz időszakokat, mikor túljuthattam számomra fontos embereket egy-két nehéz dolgon. Valakivel pedig napról-napra így telt a módi.
Talán egy szociopata miatt szívom a fogam. Akiről még csak elképzelni se tudom, hogy közömbös legyen számomra. Már utálom, teljes szívemből. Nem tudok megbocsátani.
Nem tudom, hogy juthatok tovább. Próbálom ezt a két érzelmet megérteni minél több szemszögből. Esetleg valaki?
#1
Miért szeressen bárki is, ha te az egész világot - benne őt is gyűlölöd?
Tulajdonképpen mi bajod? 😀
Ez inkább önimádatnak tűnik.Mindenki hibás,de te semmiképpen."Semmi nem lesz olyan,mint rég" Minek legyen?Olyan már volt.Legyen új.Jobb.
Az a kettő,meg táplálja egymást az egyiket el kell engedned.Ehezz lehet beszêlned kellene a pszichopatáddal 😀
Tulajdonképpen semmi bajom.
Illetve négyes válaszoló tapintott rá a legjobban.
Nem akarom visszahozni azt, ami elmúlt. Erőt kell merítenem magamból, és abból ami maradt.
De lezárni nem egyszerű a dolgokat, és akárhogy szerettem volna dűlőre jutni a helyzetben, a másik fél közönyösségét tapasztaltam végül. Bármi amit mondtam, nem tudom, hogy felfogta-e.
Én pedig nem tudom, hogyan tudtam szeretni valakit is, aki ilyen tudatlanul képes valakin átgázolni. Semmi értelme a kommunikációnak.
És csak azt tudom tenni, hogy nem teszek semmit. De mégis... Nem tudom, tele vagyok képzetekkel, hogy hogyan lehet ezen túllépni.
Idővel bizonyára, de ezek au egymást követő napok még engem is megviselnek. Elképesztő.
Szóval próbálok más bölcsességeiből odút készíteni magamnak, higy kihúzzam.
Csak egy tipp: Szerintem az illető nagyon is jól tudja hogy mit tett,bár akkor nem volt vele ennyire tisztában.
És talán a lezárás és a dolgok megbeszélése neki is épp annyira fontos lenne hogy továbbtudjon lépni, mint neked. És még egy bátor tipp hogy nem rajta múlt ennek elmaradása.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!