Mit gondoltok, minél jobban utálja valaki magát, annál kevesebb az egója?
Hetekkel ezelőtt történt, hogy egyszer azon gondolkoztam, vajon xy-nak (egy személy, akit ismerek) hogy telik a nyár? vajon hogy van? És realizáltam, hogy én baromi sokat gondolok olyan emberekre, akik nem ismernek engem, csak látásból ismerem őket.
Ekkor jött egy újabb kérdés: magamra mennyit gondolok? válaszként pedig arra jutottam: nem sokat, mert mindennél jobban gyűlölöm magam.
Most vihetném tovább annak a részletezésével, hogy mennyire nem foglalkozok magammal, és mennyire másokat részesítek előnyben stb, de egyrészt feleslegesnek tartom, másrészt nem akarom "fényezni" magam.
A lényeg a kérdés: Szerintetek van összefüggés az önutálat és az egó között? Kioltja az előbbi a másikat?
En ugy tudom hogy sajnos nem. Az onutalatnak az onbecsuleshez es az onbizalomhoz van koze, az ego az pedig inkabb hogy mennyire vagy akaratos, magyaran mennyire akarod hogy a te akaratod ervenyesuljon masokeval szemben, mig nehanyan a buszkeseggel azonositjak. Tudok embereket nulla onbizalommal, akik borzasztoan dominansok voltak masokkal szemben, foleg itt csaladjukra gondolok, peldaul a naluk joval gyengebbekel, a gyerekeikkel es alarendelt szemelyekkel szemben. De mellette magukat gyuloltek.
A ketto akkor fugg ossze ha alazatos is vagy, nem csak hogy gyulolod magad. Es siman lehetsz alazatos anelkul hogy magadat gyulolned, csak egyszeruen nem kivanod a sajat akaratodat, egodat ervenyre juttatni masokeval szemben.
Tudom nehez megerteni, ezt bizony nagyon sokan felreertik a mai vilagban.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!