Más is érzi magát tehetségtelennek és értéktelennek? Hogyan oldhatom meg?

Harmadéves egyetemista vagyok. Mernöknek tanulok a bme-n. Idén léptem be egy hallgatói szervezetbe. Úgy érzem hazatértem, életemben először tényleg egy közösség tagjaként érzem magam.

Viszont... itt szinte mindenki gyerekként sportolt, táncolt, sokan edzői, oktatói szinten vannak már, vagy országos bajnokok és egyéb rangos, sokszor külföldi versenyeken szerepelnek.

Mellette sokan TDK-znak, kutatnak, konferenciákra járnak. Illetve mindenkin látni, hogy halad, hogy tehetsége szerint teljesít.

Iszonyatosan szeretnék közéjük tartozni. De tehetségtelennek érzem magam és értéktelennek.

Fél évet csuszok mert elsőre nem lett meg a matekom. Egy muegyetemen...

Illetve mindenkinek van valami hobbija, mindenkit erdekel valami és abban tapasztalt és fejlodik és a mérnöki munka is érdekli oket. Számomra is erdekes a mernoki lét csak nem tudom, hogy ezt akarom-e csinálni pár évtizedig.

Mikor idejöttem, nem tudtam jó pályára jövök -e. Első évem alatt iszonyat bizonytalan voltam. Mostanra kezdem megtalálni a helyem az életben az egyetemen. De ma is rámtört az értéktelenség és tehetségtelenség érzése.

Ehhez az is hozzá járul, hogy nem vagyunk tehetosek. Apám nyugdíjas, anyám két műszakban dolgozik szalag mellett.

Mit tehetek? Más is érez így?