Szerintetek ez normális? Mindenkivel volt már ilyen?

Semmi baj veled. Szerintem inkább az a ritka, hogy valaki fiatalon megtalálja önmagát és pontosan tudja, hogy mit akar.

Én már 30 felé éreztem azt, hogy igazán tudom, hogy mit akarok. Persze addig sem lézengtem. Dolgoztam, tanultam. De valahogy olyan bizonytalan voltam.

"Így elszoktam gondolkodni, hogy akkor most miértelme van az egésznek?"

Pont az az értelme ennek az időszaknak most, hogy gondolkodj. Hogy gondold át, milyen életet is szeretnél magadnak - a munka, a társ, a lakóhely, stb. tekintetében - mi az, ami valóban fontos neked az elégedett, kiegyensúlyozott élethez, ezért elvi kérdést kell csinálni belőle (pl. vallás? politikai nézetek? családbarát munkahely-e? stb.), mi az, amiben hajlandó vagy kompromisszumot kötni majd (akar-e kutyát, szeret-e főzni, tud-e pecázni, a szerda-e a szabadnap vagy a hétfő, stb.), és mi az, ami teljesen mellékes körülmény (pl. szőke-e vagy barna, 4. emeleti-e vagy 5. emeleti, stb.), hogy amikor adódik egy új kapcsolat, munka, lakás, stb., akkor majd tudd, hogy merrefelé van az előre, ne csak úgy beleugorj "ahogy esik, úgy puffan" alapon.