Lehetek sérült felnőtt attól, ha gyermek koromban sokszor kikaptam a szüleimtől?

Én is sokat kikaptam kiskoromban, sokszor azt sem tudtam hogy miért. Kb azért mert anyunak rossz kedve volt, volt hogy úgy megvert, hogy bepisiltem. Mindenkinek azt mondták hogy nagyon szófogadóak vagyunk a tesómmal, de azt elfelejtették hozzátenni, hogy azért mert különben megvernek... Pedig alapvetően nem voltunk rosszak, és kitűnő tanuló voltam mindezek ellenére, dicséretük nélkül. A mamám ha épp átjött, ő szokott minket megvédeni. Szerencsére én 22 évesen eljöttem otthonról, kb. menekültem, mert hiába dolgoztam, minden pénzem elvették, és ha délután ledőltem kicsit, akkor azt mondták lusta vagyok, pedig hajnali 3-kor keltem.. Nem haragszom rájuk, biztos ettől lettem erős, és megállok a saját lábamon, és én soha senkit nem tudnék bántani még szóval sem, nemhogy fizikailag. Talán elrettentő példa volt.

Én miután eljöttem otthonról, folyton anyagi segítségre szorultak, volt hogy a párom nem dolgozott, egyedül fizettem az albérletet sokáig, náluk 4 fizetés volt, és mégis engem pumpoltak.:( Megadni meg elfelejtették, és egy szó nélkül, nem tudta anyu azt mondani, hogy ne haragudj, most nem tudom, de igyekszem.. Ott tartunk, hogy ez már több millió, de mégis én vagyok a rossz, mert egy ideje nem adok, befejeztem. A fő oka az volt, hogy 2018-ban majdnem meghaltam, daganat áttéttel, és amikor elmondtam anyunak meg a tesómnak, kb leszarták, hogy mi lesz velem. Ez akkora csalódás volt, hogy befejeztem a segitgetést végleg, nem érdemlik meg egyáltalán, és megszüntek létezni számomra.