Miért mondják ezt az emberek mikor a megváltozásról van szó?
Mikor egy ember el akar határozni valamit, tegyük fel, ha van egy neki nagyon tetsző lány, viszont csak úgy "szerezheti meg", hogy ha változtat a viselkedési stílusán, akkor általában ez hangzik el a fiútól: "ha megváltozom olyanná, az már nem én leszek"
Találkoztam már sok ilyen esettel az ismertségi körömben. Szerintem ez, hogy "nem én vagyok" csak egy nagyonjó kifogás arra, hogy ne kelljen megerőltetnie magát az embernek.
Ha valaki elhatározza, hogy megváltozik egy cél érdekében, akkor tudatában van annak amit csinál, tehát igen is "ő az". Ha pedig erről lemond a fent említett indokkal, akkor nem is akarja igazán elérni a célját.
Vagy egy másik példa, ha van egy befeléforduló "stréber" ember, és nagyon vágyik egy picit nyitottabb, bulisabb életre. De szintén a fent említett indokkal inkább mégsem mozdul ki otthonról, akkor ne is vágyakozzon, ne is irigykedjen az ilyen "bulis" élet után/életre.
Nem tudom, ti hogy álltok ehhez a dologhoz? Mi a véleményetek erről úgy általában?
Szerintem az alapvető habitust nem lehet megváltoztatni. Tehát ha valaki alapvetően nagy hangú, pörgős, akkor csinálhat úgy akartlagosan, mintha csendes, nyugis lenne, de ez hosszú távon nem működik, nem fogja magát jól érezni. Vagy egy introvertáltabb embernek egyszerűen túl sok lesz az inger egy idő után, ezt figyelmen kívül hagyhatja, és ott maradhat egy buliban tovább, viszont iszonyú mértékűvé válik egy idő után benne a feszültség.
De természetesen vannak dolgok, amiken lehet változtatni, pl. oda lehet figyelni arra, hogy ne vágj a másik szavába, vagy nem kell folyton otthon ülnöd, mert „befelé forduló” vagy, csak tudnod kell kezelni, hogyha már elég volt a társaságból…
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!