Ez egy jó életfelfogás?

Hát ez valóban nem az.

Ha ilyen a felfogásod 20 évesen, pár év múlva igencsak megkeseredett ember lesz belőled, aki nem mer semmit jó szemmel nézni.

Az óvatosság nem árt, de azért némi optimizmus is kell az élethez, nem kell mindjárt a legrosszabbat feltételezni.

Mindent óvatossággal és mértékkel, de ebbe az is beletartozik, hogy tartsd a mértéket az óvatosságban és legyél óvatos a mértéktartásban. Gyorsan ki fog égni a személyiséged ha folytatod ezt a pesszimista hozzáállást.

Szerintem ez a legértelmesebb hozzáállás, én is pontosan így élek, és nem vagyok kiégett.

Egyáltalán nem egy egészséges hozzáállás ez.

Azért nem annyira jó, mert a pozitív csalódás sem olyan ilyen esetben, ami valódi örömöt okozna.

A legjobb, ha nem feltételezel senkiről semmit, se jót, se rosszat, hanem ahogy megismered, meglátod, hogy milyen.

Valami hasonlót képviselek én is, bár közel sem ilyen radikálisan. Én speciel próbálom távol tartani az embereket magamtól, amíg nem bizonyítja hogy megbízható. Addig max. "haveri" szinten maradnak, vagy még ott se. Szerintem logikus felfogásod van, de nem igazán célravezető. Ahogy az sem, ha valaki csak jót feltételez a többi emberről. Amondó vagyok, jobb ha realista leszel ilyen téren. Add meg az esélyt mindenkinek, de szelektálj, ha nem tudja bizonyítani hogy "jó neked".