Szoktál káromkodni, csúnyán beszélni? Ahol élek, itt erre senki. Nem értem.

Én igen, vidéki srác. :)

Ahol felnőttem, a suliban, mindenki így beszélt.

Addig észre sem vettem, amíg át nem kerültem egy teljesem más közegbe.

Mennyire vidék?

Mert SZfváron, mikor az óbégató cigánygyereket elzavarta egy lakó az minősíthetetlen stílusban szájalt vissza. 8 éves gyerek.

Nagyvárosban, fővárosban, több a proli, nagyobb az olyan ember sűrűsége, akik nem tudnak viselkedni, és minden második szavuk egy káromkodás, míg vidékre ennek az ellenkezője miatt-ez annyira nem jellemző.

Én is szoktam. Nem kell félni a káromkodástól, az is a nyelv része, csak tudni kell, mikor és hogyan használja az ember. Van olyan szituáció, amikor egyszerűen nem lehet frappánsabbat mondani egy jó bas.szamegnél. (és ezt a gyakori nem tudja, mer rám szólt)

Ja, és vidéki vagyok amúgy :)

Vidéken élő nő vagyok és szoktam káromkodni. Bár nem minden második szavam a b... meg, de néha kicsúszik. Általában ha mérges vagyok. Egyébként alapjáraton nem képezi a szókincsemet a csúnya beszéd. Egyébként diplomás emberek között dolgozom, és még ők is szoktak. Jó, persze, megválogatja az ember, hogy mikor és hol beszél úgy.

Amúgy a nővérem ilyen. A legcsúnyább szó, amit hallottam tőle az "az azta kutyafáját" volt. :) Ő nem egy káromkodós típus.