Az hogy valaki életképtelen lesz a genetikai múlik?

nem a genetikán, főleg múlik a neveltetésen és a tanult dolgokon, de ha valaki akar még ebből is ki tud törni

aki életképtelen az nem nőtt fel az élethez, foghatja a szüleire, tanáraira, akárkire, ez egy kor után csak a saját hibája, hogy nem is tesz azért, hogy ez az állapot változzon

Mamám is életképtelen és a két lánya is az lett. Én nem lettem az. Csak elég bosszantó hogy egy villanykörtét nem tudnak kicserélni vagy az autóba ablakmosó folyadék töltéshez már szerintük szakma kellene. Rettentően idegesít hogy ha bármi apró cseprő dolog történik akkor anyám már a sírás szélén áll hogy jaj most ez miért történt pl nyikorog az ajtó úristen milesz most. Apám részéről mindenki talpra esett. Fogalmam sincs hogy genetika vagy viselkedés minta alapján épül be a személyiségünkbe. Mert a tesóm se életképtelen pedig mondom anyuék részéről mindenki az. Lehettünk volna mi is ezt a példát látva, de nem és rettenetesen idegesít.

23L

Ez egy elég összetett kérdés. Egy tapasztalt pszichológus tudná megmondani.

Azok alapján amit eddig hallottam írom a válaszomat. Ne vedd készpénznek, nem vagyok szakember, csak szeretek a témában laikusként olvasgatni. Ha valaki aki tudja is mit beszél jár erre akkor örülnék ha kijavítana.

Szóval részben igen, öröklött elemeken is múlik. Azt látjuk hogy bizonyos tulajdonságok amiket az "életképtelen" jelző alá lehet sorolni azok öröklődnek. Egyszerűen a modorunk egy része bele van kódolva a biokémiánkba. De rengeteg múlik a neveltetés mellett azon is hogy a gyermekkel kisgyerek korában mennyit és hogyan játszottak otthon. Most fedezik fel a pszihológusok mekkora szerepe van gyerekkorban a bírkózásnak, fára mászásnak és a versenygésnek. A gyermekek itt tanulják meg és tapasztalják ki a társasági viselkedésformákat. Azt hogy mit szabad nekik még csinálniuk a másikkal szemben, és hogy nekik mennyit szabad a másiktól eltűrniük. Az a gyermek akinek ez kimarad, alapvetően le lesz maradva a többitől, és már kevés esély hogy behozza. Ez is kiválthat ilyen "életképtelen" viselkedést amikor nem tud társaságban megszólalni, kapcsolatot létesíteni, fizikai kontaktust kezdeményezni vagy lereagálni az ellenkező nemmel szemben. (Amennyiben ezt érted életképtelen alatt.)

Ez egy összetett dolog. Genetika is benne van.

És az a rossz ebben hogy felnőtt korban ezen elképesztően nehéz változtatni. Csak akkor lehet ha saját maga szeretné, felismerte a helyzetet, segítséget kér szakembertől és kitartó. De pokolian nehéz.