Más is szokta úgy érezni hogy rossz korba vagy rossz helyre született?

3:

Az a baj, hogy egyikünk sem tudja biztosan, milyen volt azokban a korokban élni, csak arra lehet alapozni, amit leírtak, és ami régészeti lelet van róla, de a jelenben élők közül senki sem élt akkor, így nincs összehasonlítasi alapunk. Nekem az a tapasztalatom, hogy a legtöbb múltba vágyó a jelenbeli értékrendje alapján alkot egy romantikus képet a múltból, és az alapján vágyik oda.

Csak hogy egy példát mondjak, a világ elmaradottabb részén ahol nagyon szép természeti csodák vannak, azt a helyiek messze nem értékelik olyan szinten, mint a túristak, mert nekik az a természetes. Nos, ugyanezt gondolom a parasztromantikáról is.

Szerintem csak álmodozol, nem több ez puszta könnyelmű ábrándnál. Rengeteg ember idealizálja a múltat holmi felületes elképzelések alapján, úgy, hogy közben nem is tudja milyen volt valójában pár évtízeddel ezelőtt.

Rengeteg ember azt képzeli, hogy más országban boldogulna, miközben nem is járt ott, nem tudja, hogy milyen a valóságban, vagy a tévében látta, arról alkotott képet.

Mondok egy példát: az egyik közeli ismerősöm nagyon sokat hajtogatta, hogy mennyire utálta az országot, ahol született. Mi történt ezután? Elutazott másik országba, hogy ott próbáljon szerencsét a külföldi munkahelyek között. Nem kellett elteljen túl sok idő ahhoz, hogy arra a következtetésre jusson, hogy más országokban sem jobb, ott is nyomorog, meg nehéz az élete. Végül hazaköltözött és elmondása szerint jobban érzi magát a szülőhazájában.

Irtó szánalmasnak tartom azt, hogyha valaki csak sopánkodni tud úgy, hogy közben nem akar változtatni. Ha annyira rosszul érzed magad a környezetedben, akkor változtass, legyen saját egzisztenciád és majd kedved szerint választhatsz olyan lakhelyet, ami neked megfelel. A rossz koron nem tudom, hogy mivel lehetne segíteni, de ajánlom, hogy olvass régi könyveket, vagy nézz régi időkről készült dokumentumfilmeket, akkor talán lesz valós képed arról, hogy milyen volt más korokba, talán rájössz arra, hogy egyyik kor sem olyan sokkal jobb a másiknál.

Értem én, hogy messze áll az az életstílus...De mondanál példát arra is, amit közel érzel magadhoz? Vannak valódi céljaid is? Vagy csak síránkozol a semmiért, semmi se jó?

Abszolút. 2018ban az emberek többsége még mindig civilizálatlan, ostoba és szűk látókörű szóval néha elmerengek, hogy milyen lenne a jövőben élni. A 100 évvel ezelőtti állapotokhoz képest sokat fejlődött azért a világ, szóval kíváncsi vagyok, milyen lenne minden mondjuk 1000 év múlva.

A múlttal az a gond, hogy minél többet tudsz arról a korról, amibe visszamennél, annál jobban elkezdesz undorodni tőle, de a jövő bármilyen lehet. A jövőben természetesen megtalálták minden létező betegségre a gyógyszert, a technológia hihetetlenül fejlett a mostanihoz képest, aminek következtében az is konkrét karrierlehetőség lesz akár civilként is, hogy feltérképezed az űrt, szóval ha feltételezzük, hogy addigra nem irtottuk ki magunkat, akkor végtelen lehetőség áll még előttünk.

Viszont ami jó hír: sem a jövőben, sem a jelenben nem akadályoz meg senki, hogy kiragadd a múltból azokat az elemeket, amik tetszettek neked. Ha a félretett pénzedet múltidézésre szeretnéd költeni, akkor hajrá. Rendezhetsz akár olyan bulikat is, aminek a témája a '70es évekbeli disco, vagy berendezheted a lakásodat úgy, hogy úgy nézzen ki, mintha a múltból ragadták volna ki, barátkozhatsz emberekkel, akiknek hasonló a mentalitása, mint a tiéd (mert vannak bőven).