Mit kezdjek magammal, ha ilyen ember vagyok?
18 éves vagyok, de nem egy átlagos tini..
A minap láttam egy idézetet, hogy "Élj úgy hogyha végig kell nézned életed filmjét ne tudd eldönteni,hogy akciófilm,vígjáték vagy pornó." Sajnos én nyilvánvalóan el tudom dönteni, hogy az eddigi életem egy nagyon jól sikerült dráma.. De ez a múlt, a bajaimmal nem is akarok már foglalkozni, de úgy érzem még is csak felemésztenek. Nincs kedvem semmihez, lusta vagyok, semmirekellő. Már évek óta csak megyek az árral, de közben nem haladok. Nem tanulok, nem dolgozok semmit sem teszem, pedig sokszor gondolok rá, hogy elkezdek valamit, de úgy érzem, hogy egyedül ez nem fog menni, szükségem lenne valakire aki fogja a kezem... De mikor erre gondolok, hogy valaki segíti az utam, bizony tudom, hogy ez a 21. század, itt senki nem fog máshogy nézni rám, mert gyerekkorom borzalmas volt, senki sem fog megsajnálni, segíteni.
Mivel nem tanultam semmit valószínűleg megfogok bukni érettségin meg ilyenek, szóval a jövőm szerintem bedőlt.. Szerintetek érdemes még szenvednem vagy csak simán zárjam le az életem?
Csak a doglott hal uszik az arral. Nekem is szar gyerekkorom volt. Errol orakig lehetne beszelni. Ha gondolod irj.
Kit erdekel hogy eddig milyen eleted volt? Arra figyelj hogy milyen lehet. Tegyel erte hogy olyan eletet elj amit alkepzelsz, es ne erdekeljen senki velemenye. Az egyetlen amibol tenyleg tanulsz, azok a hibaid. Ha kell egy kis lelki tamasz, dobj egy uzenetet 😄
Ne a múlttal törödj hanem a jelennel.
Sokaknak volt rossz gyerekkora, ez nem egyedülálló eset
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!