Nem baromira szánalmas, aki egy templomi esküvő miatt keresztelkedik meg?
Gondoljunk már bele, egész életükben nem érdekelte őket a vallás, nem böjtöltek soha, nem voltak egyetlen éjféli misén se, a Bibliából is középiskolában olvastak utoljára, de esküvő előtt rájönnek, hogy milyen szép a templomi esküvő.
És ekkor, ők behazudják, hogy ők keresztények, megkeresztelkednek, csak azért, hogy egy csicsás templomban esküdhessenek meg.
Ezek az emberek ennyire nem értékelik magukat? Ennyit ér nekik a saját "hitük", hogy eladják egy szép esküvőért?
Mit éreznek mikor a pap mondja, hogy, amit Isten összeköt, ember szét nem választhatja? Utána azért pár év múlva simán elválnak, ha nem megy jól a dolog, nem? Mert nekik természetesen ez sem jelentett semmit.
Nem baromira képmutató, vagyis inkább szánalmas ez?
Pont ugyan ezt mondta bnőm meg anyósom is hogy hát én nem is vagyok hívő meg megkeresztelve se (na még szép hogy nem). És hogy én így be se léphetek templomba, hát hogy lesz így esküvő. Én meg így mosolygok magamban hogy ha rajtam múlik sehogy se és pláne nem templomban. Erre mondják hogy majd akkor meg kell keresztelkednek, én meg így röhögök magamban hogy na azt leshetitek. Sok dolog van amit megteszek a barátnőmért de még kamuból se csinálnék ilyet. Egyszer mentem el velük karácsonykor éjféli misére mert mondhatni ,,érdekelt" milyen (igazából ott volt az országos sugárzás és a menő technikák voltak amiket megnéztem volna villamos emberként). Szerintem is nevetséges csak ezért megkeresztelkedni, még akkor is ha csak az esküvő erejéig tart ez.
De amúgy ha csak simán azt mondja valaki hogy ő meg van keresztelve akkor azt a pap kinézni valahonnan hogy tényleg, vagy honnan derülne ki h még sincs az ember megkeresztelve? (mivel ugye nem vagyok ilyenekben benne szerencsére, fogalmam sincs hogy megy az ilyen, de most így felmerült bennem a kérdés)
Nekem nincs bajom se azzal, ha valaki ateista, se azzal, ha valaki keresztény. Csak azokkal, akik köpönyegforgatók, és mindig az érdekeik szerint váltogatják, hogy éppen hívők vagy nem hívők.
Amikor templomi esküvőt akarnak, akkor hívők.
Amikor vasárnapi misére kéne menni, akkor nem hívők.
Amikor Karácsony van, akkor hívők.
Amikor böjtölni kell, akkor nem hívők.
Amikor el akarnak válni a házastársuktól, akkor sem hívők.
Nem ez a képmutatás és a köpönyegforgatás magasiskolája?
Kérdező, te voltál az egyik válaszoló az előző keresztelős kérdésből, amikor a két testvérét akarta keresztszülőknek? xd Láttam milyen kedves beszélgetésbe sikerült belekezdened valakivel.
Amúgy én egyet értek veled, engem megkereszteltek, konfirmálnom is "kellett". Az én szüleim azt mondták 8. osztályban, hogy járjak el hittanra abban az egy évben és konfirmáljak le, ha utána nem akarok, többet nem kell mennem.
Hát nem is mentem utána, nekem ez valahogy nem jött be, a szüleim se tartották ezeket a dolgokat soha otthon, úgyhogy nem volt belőle semmi probléma. Én nem fogom megkereszteli majd a gyerekemet, ha őt majd érdekli és akarja, elmegy és megycsinálja. Mondjuk nekem azzal sincs problémám, ha valaki megkereszteli a gyerekét, az ő dolguk.
Ez a templomi esküvős dolog, abban az esetben amit leírtál valóban olyan álszenteskedő, én nem csinálnám. Mondjuk én a férjem nevét se venném fel, nem leszek majd más ember attól, hogy férjhez megyek, a nevemnek miért kéne változnia?
Ami igazán szánalmas az az hogy ez téged idegesit xDDD
Foglalkozz már a saját fos kis életeddel és ne ítélkezz ennyit mások felett
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!