Mit gondoltok arról, ha valakinek olyan betegsége van, hogy inkább véget vet az életének, mintsem vele éljen?

Joga van, viszont tudsz változtatni az életeden.

Én is szorongó vagyok, de nem adom fel. Annyi sok jó dolog történhet még veled, bármikor megismerkedhetsz egy szuper emberrel, érhet olyan impulzus, ami által kimozdulsz az állapotodból.

Értékes ember vagy, az hogy megölöd magad, az semmire nem megoldás.. csak menekülés.

Ha a betegség fájdalmas, kezelhetetlen és gyógyíthatatlan, megértem valahol.

A depresszió viszont nem ilyen, annak oka van, amit megszüntetve leküzdhető, vagy idővel magától is elmúlhat. Egy környezetváltozás, egy új hobbi, egy új munkahely is kikezelheti, próbálkozni kell.

Akik a saját lelki problémájuk miatt tönkreteszik az összes szerettük életét, a legönzőbb emberek a világon.

Azért nem teljesen van így. Engem egy ember szeret és miatta nem akarok semmi rosszat magamnak.

De ha ő nem lesz, akkor senkit sem fogok érdekelni.

Ezzel is számolni kell.

Nem mindenki olyan szerencsés, hogy vannak szerettei.

És nem is úgy működik a világ, hogy ha keresel, akkor találni fogsz.

Én azért nem áranék magamnak ebben az esetben sem, mert nem akarok rossz példát mutatni másoknak. De úgy engem már régóta nem érdekel a saját életem. Csinálom a dolgom, szenvedek a magánytól és elvagyok.

én is voltam depressziós pár évig, kb veled egyidős vagyok

akkor úgy gondoltam én is, hogy ez egy megoldás, de inkább csak pillanatnyi gyengeség volt, azóta szerencsére kilábaltam belőle

az öngyilkossághoz elég egy gyenge pillanat, de ahhoz, hogy feláll, kigyógyulj, megerősödj, na ahhoz kell erő!

nálam pont egy gyógyszer volt ami annyira elviselhetetlen volt, hogy azt mondtam: "ennyi elég volt, véget vetek ennek a dolognak" és tettem érte és ki is jutottam belőle

választhatod az egyszerűbb utat, vagy tehetsz azért, hogy jobb legyen!