Minek tudható be az 50 feletti nőknél a kiskutyák szeretete?

Régen úgy voltam, hogy a kutya az egy nagytestű, német juhász, vagy hasonló fajta. Sosem értettem és mai napig nem értem, miért tartanak az emberek nagy testű kutyát kicsi lakásokban, városban.

Viszont erre a célra, erre az életmódra teljesen megfelelő egy kis testű, apró kutya. Szabadabban szaladgál a lakáson belül is, és megvan a mozgásigénye így "kényszeríti" az embert a napi mozgásra, napi sétára, friss levegőre, kikapcsolódásra.

Én értelek, kérdező!

Sajnos viszont a vérlázítóan nehéz felfogású eddigi válaszolók megint nem tudják értelmezni az "általánosság" vagy a "jelenség" fogalmait. Feltehetőleg még a "macskás öregasszony" kifejezéssel sem találkoztak.

A kérdésre válaszolva!

Az egyik ok a szeretethiány: a gyerkőcök kirepültek, a férj - ha még él - elhidegült az asszonytól, így jobb híján maradtak az állatok. Én még kiegészíteném azzal a "vizsgált csoport" jellemzésének leírását, hogy általában nehéz természetű, hisztérikus, a környezetét érzelmileg előszeretettel zsaroló, önző, sokszor a demencia jeleit egyre sűrűbben mutató, egyre butuló nőkről van szó, akiket az előbb leírt tulajdonságaik miatt kerülnek az emberek. Viszont mivel az egójuk miatt belátni azt nem tudják, hogy nagy részben az ő hibájuk az, hogy senki nem áll velük szóba, így az embereket hárítják a felelősséget, akik "gonoszak", szemben az apró, cuki, kis ösztönlényekkel, akiknek különösebben nem kell megküzdeni a "szeretetükért", elég csak egy-két jutalomfalat, és máris megadják magukat. És az ilyen szőrmók kisállatokba aztán azt vetítenek, amit akarnak, kedvükre társíthatnak hozzájuk mindenféle emberi tulajdonságot, amikkel az állatok közel sem rendelkeznek, viszont ez az önbecsapás jelenti számukra az egyetlen vigaszt.

# 12: Megírtad az igazat, erre egyből lepontoznak. Az igazság fájni szokott az embereknek. Kortól és nemtől függetlenül azok szoktak a szobatisztaságról is megfeledkezve lakásban kutyát tartani, akikkel normális ember szóba sem áll. Persze miután valaki meglátja náluk a kutyaszőrös ágyat, a magányuk ez által tovább fokozódik. Például én sem állok szóba kutyamániás nővel. Ha lenne is partnerük, valószínű akkor sem velük foglalkoznának hanem a négylábú kis szőrmókjukkal.

Meg tényleg, ki az a bolond aki korra és nemre való tekintet nélkül partnerjának választ olyan valakit aki kutyával alszik?

Anyám jóval 50 felett van, sose szerette a kutyákat.

Anyósom viszont egész életében kutyarajongó volt, a gyerekei mellett is tenyésztett, ő a tipikus zsebkutyás nő yorkival a táskában.

Igaz, csak két példa, de kb. így van - nem mindenki szereti és aki igen, annak se feltétlen 50 fölött kezdödik.

Amit írtak, azért lesz többeknek akkor kutyákuk, mert már nincs gyerek,csak üres ház.