22 éves lányként romokban az életem. Mit csináljak?

Tudatosan engedd el az eddigi érzéseid, próbálj egy új ember lenni. Ez nem megy egyik napról a másikra. Tudom, én is hasonló cipőben járok és sokszor visszaesek a környezetem miatt. A páromat viszont az égvilágon semmi nem tudja 1-2 óránál tovább elkeseríteni, és ő tényleg úgy él, hogy egyszerűen mindent leszar, és semmin nem görcsöl. Ami nem megy neki azt szimplán elengedi. A dolgoknak folyamatosan csak a jó oldalát látja. Na ezt igyekszem elérni én is, sokszor tudatosan kellmagam figyelmeztetni a jó oldalra, de ha odafigyelek rá, akkor sikerül.

Te se az idióta "barátaidra" koncentrálj akik csak kihasználnak, hanem örülj apukádnak meg a barátnőjének, akik meghallgatnak. Merre laksz?

Én azt gondolom, hogy az embernek mindig van választása, még ezekben a reménytelen helyzetekben is! :) Én is úgy vettem észre, hogyha egy kicsit is elütsz a többiektől, akkor ,,nem akarnak veled barátkozni”. Ez lehet, hogy így van, de ezt ne könyveld el személyes kudarcként. Barátkozz olyan emberekkel, akikkel tudsz azonosulni és nem csak kihasználnak.(Ahogy írtad például a házinál) Szerintem nagyon sokat tudnak segíteni az önbizalommal, önbecsüléssel foglalkozó könyvek! Olvass el néhányat, hátha segít! Akár írj egy listát, hogy mi mindent szeretnél elérni, kivé szeretnél válni, nézd meg, hogy ehhez miket kell csinálni, majd indulj el abba az irányba és tartsd szemelőtt a céljaidat! :) Rengeteg reménytelennek TŰNŐ helyzetben kiutat jelentenek a célok! Az állítólagos ,,barátaiddal” pedig ne foglalkozz, építs fel egy erős személyiséget, indulj el az előre meghatározott céljad felé! (Igen, ez nem fog már holnap menni, idő kell neki!) Ahogy mész ezen az úton észre fogod venni, hogy aki tud veled azonosulni, a te személyiségeddel, a te gondolkozásoddal, az nyitni fog feléd és új barátokat - tényleg barátokat - találsz! (Vagy ők találnak meg téged :))

Fel a fejjel, keress nehány jó könyvet és mindenben keresd a jót! Minden rosszban van valami jó, még akkor is, ha nem gondolsz rá! :)

Szerintem elsösorban próbálj relaxálni , megnyugodni

Az idegeid nagyon ki lehetnek , most neked nem is hianyzik a kapcsolat , hanem egy jó pszichológus , pszichiater kell es pihenés, egyedullét , h magadra találj

"Próbálj új ember lenni ", " épits ki egy erös , új személyiséget " , milyen tanácsok ezek ? Mégis hogyan kell ezt csinalni?

Ennyi üres, értelmetlen tanácsot életemben nem hallottam, ilyen hangzatos nesze semmi fogd meg jól

Egyedul segitseg nelkul magából forduljon ki hirtelen , más legyen , vedledjen át

Varázspálca nélkul

A pánikbetegséggel kell kezdeni valamit mindenképpen, de ehhez szakember kell valóban. Őőhhmm... nehéz ügy. Kezdj el akár te tanulni erről a dologról. Nekem szociális fóbiában sokat segített, hogy utánamentem a szakirodalomnak. Mi a háttere, miért alakul ki, hogyan lehet javolást elérni, milyen kezelések vannak. Egyjk legfontosabb dolog a mentális problémáknál szerintem az, hogy te magad is tisztában legyél, mi a gond veled. Pszichológus pedig jó iránymutatást tud adni, de nem fogja tudni megjavítani az életed. Pszichiáter pedig gyógyszert ír fel. Pánikbetegségnél akár szükséges is lehet.

A leszarásban egyetértek. Egyszerűen ennyi energiavámpír ember közt nem fogsz tudni érvényesülni. Lehet szar dolog, meg keciség meg cserbenhagyás ez azokkal szemben, akik segítettek, de egyszerűen nem tudsz egy egész családra figyelni. Erőt kell gyűjtened, és saját önálló életet építened! Valahol jó messze a leszívós rokonaidtól.

Egyetem ehhez bazijó alap. Kezdésnek költözz a koliba!

Boldogsághoz nem szerencse kell. A boldogság csak egy döntés a fejedben.

Viszont boldogságunk egyik forrása lehet a kielégített szükségletek. Mikor kimozdulsz hobbid-edzés miatt, akkor teszel egyik-másik szükségletedért. Ez nagyon jó dolog.

Asszertivitás segít felfedned, hogy milyen szükségleteid vannak prioritáson most, így könnyebb növelni a boldogságszintet. Szóval minél jobban vágysz valamire, annál kielégítőbb lesg, amikir teljesül. Emberek általában nincsenek tisztában a szükségleteikkel. Tehát amit eddig ösztönösen tettél, azt teheted tudatosan is, és mint mindent, ezt is jobban lehet csinálni, ha tudsz hozzá bevált módszereket. Tehát asszertivitás.