Hogyan lehet áttérni a pozitív gondolkodásra?

Kezdj el pozitív gondolatokat gondolni. Erőltesd magadra, amíg állandó lesz. Ettől pozitív hozzáállású leszel. Hogy mennyi idő alatt, az csak azon áll, mennyi energiát fektetsz bele.

A világ dolgait nem szabad komolyan venni, az emberek butaságait, az embereket nem szabad komolyan venni, ez csak egy játék, amit mi raktunk össze születésünk előtt, aszerint, amiket meg akartunk tapasztalni. Egymásnak is adhatunk élményeket, boldog pillanatokat, nehézségeket, tapasztalásokat, ráeszméléseket, megértéseket. Mindenki csak teszi azt, ami az ő dolga, de te semmit ne vegyél fel, csak teszi a dolgát, ha pl valaki nagyon bunkó, akkor ő azt a minőséget hozta ebbe a világba, neki az a dolga, hogy ő olyan legyen; hogy ezt tapasztaltathassa meg másokkal, ezt a tapasztalatot adja oda nekik. Csak teszi azt ami az ő dolga, az ő szerepe. Rá kell hagyni az emberekre a saját butaságaikat; meg lehet tanulni mosolyogni is ezeken a dolgokon; csak vigyázz, hogy ne a szemébe. Ha meg valaki kötözködni akar veled, ott is hagyhatod. Mi mind Isten gyermekei vagyunk, akik megtapasztalásokat gyűjteni születtünk le ide. Rossz ember sincs, csak tudatlan. Meg amúgy állítólag csak sacc/kb olyan 10% szabadakaratunk van; a többit, még a vitákat is, születésünk előtt meg amúgy meg is egyezhettünk róluk. Szép megfogalmazás, de vágod:D És amúgy nem tutkó, csak most leírtam, ami jött. De ezek pl nem rossz hozzáállások. Ja meg hogyha adsz másoknak , pozitívat, az is visszatalál hozzád, ahogy a negatív is. Szóval amit vetsz, azt aratsz, de jó tett helyébe jót várj. Viszont ne érdekből tegyél jót, mert azzal becsapást is generálsz, ami megint "negatív" karma. De végülis az mondjuk nem vészes. Tehát csak szívből adj pl a koldusnak pénzt.Ne azért, hogy "jaj, de jó lesz, akkor majd egyszer én is kapok valakitől". Meg pl a gyerekednek ne azért adj bármit, mert elvárod majd cserébe, hogy ő is ellásson, ha te már nem tudsz annyira prón ellátni magad. Szóval a szeretet az viszonzást nem vár, mert ha vár, akkor az érdekből van, és üzlet, és nem igazi szeretet. Viszont amúgy igen, hát, az pl jó, hogyha kinyitod a szíved más emberek felé -ezt semmiképpen sem úgy értem, hogy beképzelt arcú embereknek elkotyogod a titkaidat mondjuk adott esetben - hanem, hogy szeretettel, és úgy fordulsz hozzájuk, hogy a tőled telhető lehető legnagyobb jószándékkal és együttérzéssel. Szóval pl nem azért viselkedik gonoszul az egyik ember a másikkal, mert ő gonosz lenne, hanem mert ő is sérüt egyszer valaki által; ami miatt ő ilyen lett, mert adott esetben pl ez a trauma azt váltotta ki belőle, nem magától lett ilyen , hanem pl valami trauma hatására; amikor valaki genyózott vele, és nem védte meg senki, nem állt ki érte senki, nem érezte senkitől, hogy ő fontos lenne; és akkor így egyedül maradt, és bezárta a kis szívét mások előtt, azóta önző lett,és csak magával törődik, esetleg el is várja, hogy mindenki ajnározza őt; vagy, mert túl nagy az egója, túl nagyra tartja magát másokkal szemben; vagy pedig azért mert túl kicsi az önértékelése, önbecslése, és azért követeli ezt magának. Hát azért nem tagadom, van olyan ember, aki már néha visszataszító módon követeli ezt magának, dehát ő ilyen. Nem lehet vele mit tenni; ha a körülményeken nem tudunk változtatni, változtassunk a hozzáállásunkon (ez van, nemszámit, lecarom, ődóga); és akkor az adott körülményekhez, akár személyi vagy egyéb külső tényező is lehet ez; tehát azokhoz képest hozzuk ki az adott pillanatból, a jelenből a maximumot. A múlt és a jövő nem létező dolgok, csak a jelen pillanat létezik. Pl csináltál már valamit holnap? Tehát úgy, hogy közben konkrétan holnap volt, és nem a jelen. És ami egy másodperce történt , az már a múlt, az már nincs. És nem szabad beleragadni a múltba, vagy a jövő miatt aggódni,mert akkor elmegy felettünk az élet, amikor alkothatnánk valami nagyot. És valaki úgy mondta, lehetsz az életedben a játékos, a labda, a bíró, vagy a néző. Ne hagyd, hogy ide-oda rugdaljanak mások. Ne engedd meg nekik. Ne más táncát járd,járd a sajátodat, ami neked belülről jön. Kövesd azt. Úgy lehet elvileg tudni sikeresnek lenni. Hogy követjük a belső hangot.

*Ja és ne támassz elvárásokat az emberekkel szemben, mert az emberek olyanok, hogy megbízhatatlanok, így majd nem fogsz tudni csalódni. Az embereknek csak nagyon kis százaléka teljességgel megbízható. Meg ha nem a saját dolga, akkor nem is fontos neki, nincs rá motivációja, hogy tökéletesen végezze, nem ad bele annyi energiát; szal ilyen szívességet sem várhatsz el tőle, hogy hiába, hogy arra megy, nézze meg, meddig van nyitva ünnepkor az állateledel-bolt. Vagy pl én egyszer megígértem muternak, hogy hozok tejfölt, de nagyon depis voltam, úgyhogy derogált (hatalmamban állt, de lecartam) kimenni az emberek közé; úgyhogy nem tettem. Mondjuk az egy ilyen alkalom volt.

*Meg még a dolgokhoz úgy állj hozzá, hogy érezd magad méltónak, hogy sikerüljön. PL ha el akarsz jutni nagyon messze, ami sok pénzbe kerülne.

A pozitív gondolkodás egy propaganda bullshit. A REÁLIS(!) gondolkodás az,ami segít.