Sokat szenvedő egyetemisták! Ti nem tartjátok bicskanyitogatónak, hogy éveket szívtok az egyetemen (pl. én is) más tejfölképű gyerek meg sportolóként degeszre keresi magát?
Előre szólok, nem provokáció csupán a gondolatokra lennék kíváncsi! Erről jutott eszembe a kérdés:
Lehet, hogy olimpiai meg mittudomén milyen európa-bajnoki résztvevő ez a 2 suhanc, de döbbenetes belegondolni, hogy én 25 évesen is még csak azért szenvedek a diplomával és majd a szakdolgozattal ill. államvizsgával, hogy majd 2-3 év múlva legyen egy 150-200k-t fizető munkahelyem pályakezdőként, miközben ezek olimpiáról-olimpiára megkapják a súlyos millióikat, sokszor teljesítmény nélkül, legalábbis ez a Kenderesi gyerek még semmit nem tett le az asztalra, élvezik az életet és soha nem volt problémájuk az életben. Ráadásul én egy elhibázott pályaválasztási döntés miatt már 5 éve tanulok, miközben más annyira természetesen megél a sportból, mintha én azért kapnék fizetést, mert eljárok kondizni hétvégente. Szerintem elképesztően igazságtalan, hogy míg az egyik végigstresszeli az egész életét (egyetem, államvizsga, munkahelykeresés, elbocsátás, továbbképzés, diplomával is szerény fizetés), addig más abból keresi a millióit, amit a legjobban szeret csinálni.
Én nem tudom utánuk csinálni ezt, szóval marad a stressz. Persze jó volna sikeresnek lenni, de ha nem vagyok hozzá elég, akkor nem vagyok.
Plusz nem vagyok benne teljesen biztos, hogy az élsportolók élete irigylésre méltó. A sikereket látom csak, de az csak az életük 1%-a.
Mehettel volna te is sportolni. De valasztottad ezt az utat.
Egyebkent ez a kerdes olyan mintha azt kerdezted volna hogy a milliomos szuloknek a gyerekei miert elnek olyan jol,amikor semmit nem tettek le az asztalra.
Az elet nem igazsagos. De fogd fel ugy hogy nalad sokkal rosszabb korulmenyek kozott is elnek a vilagon.
#3: Hagyjuk már! Aki hamburgert zabál az olimpia kellős közepén arra aztán a lemondás meg a küzdés jellemző, amit bezzeg mi civil prolik nem láthatunk... Pfff
Egyszerűen arról van szó, hogy ők qrva jó helyen, jó időben és legfőképpen jó génekkel pottyantak ki a világra, ami egyben életük legnagyobb küzdelme volt. Ezzel nem is lenne baj, ha a civil oldal nem igényelne ekkora küzdést, hogy normális életszínvonalon élhessek. Mert nekem bezzeg nem kell sok mindenről lemondani, hogy éjszakákon át készüljek a vizsgáimra/zh-imra, nem kell kutatómunkákkal teli hónapokat szenvedni a szakdolgozat megírása miatt és majd nem kell 0-24 órában kimerülten görnyedni a könyvek fölött az államvizsga előtt. Ők meg az én életemet nem látják. A realitás viszont az, hogy amint én több tucat állásinterjú után pályakezdő leszek, bármikor elveszíthetem az állásomat, míg ezek egy-egy olimpiai után életük végéig örökjáradékot fognak kapni.
Akik kijutnak az olimpiára, jó eséllyel azóta sportolnak, hogy járni tudnak, tehát nem 5 év kemény munkája van benne, hanem egy életé.
Nem tudhatod, volt-e problémájuk az életben.
Ki tudja, milyen a kapcsolatuk a családjukkal, voltak-e egészségügyi gondjaik, párkapcsolatuk, a pénz messze nem minden.
Én is sokat szenvedek az egyetemen, mivel külföldön tanulok, és teljesen más a követelmény, mint odahaza, muszáj hozni egy szintet. Mellette még dolgozom is, mert valamiből meg kell élni, nincs olyan ösztöndíjrendszer, mint odahaza.
Nem irigylem őket egy percig sem, emberfeletti teljesítmény van a munkájukban, megérdemlik. Nem ők tehetnek róla, hogy sok mindenki más, aki szintén megérdemelné (orvosok, tanárok, és még sorolhatnám) nincsenek megfizetve.
Öcsém, ha a kérdés nem kamu, akkor te nem vagy egyetemre való, mert a gondolkodás és a helyes következtetés nem az erősséged.
Úgy gondolod, hogy egy olimpikon nem tett még le semmit az asztalra???
Nem voltam olimpikon, úsztam, de reggel 6 kor már az uszodában voltam. Télen is.
A sportolók rengeteget dolgoznak ahhoz, hogy egy olimpiai kvalifikáció összejöjjön.
A gyorskorcsolyás aranyérmesünknek
gonolod attól lett ekkora lábizma, mert kétszer leugrott a kisboltba?
Nagyon el vagy tévedve.
Ha az egyetemet választottad, akkor tanulj, és ne síránkozz.
Nem én kényszerítettelek oda, hogy a vizsgák miatt stresszelj.
Készülj fel rendesen és nem kell stresszelni!
Én nem tartom "bicskanyitogatónak".
Sportoló egyáltalán nem akarok lenni, mert lusta vagyok mint a sz#r, de azért valamilyen módon "irigylem" (jó szándékkal) őket, hogy megtudják csinálni azt, amit a világon lévő emberek 99,999999%-a nem tud. :D
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!