Normális, hogy valaki ennyire nem akar dolgozni?

Hasonlóról igen, de azért ennyire szélsőséges példáról nem. A megoldás az lehetne ha kizárólag magának dolgozhatna a sajátjában. Az valószínű jobban érdekelné. Valószínű megalázhatták alkalmazottként, alsóbbrendűnek tekinthették. Hasonlót én is átéltem, persze azért ennyire nem lettem az alkalmazotti lét ellensége. Szerencsére a szüleimnek volt egy jól menő háztáji gazdaságuk ami lehetővé tette hogy munkahely nélkül is ne csak megéljek ott hanem ráadásául jól éljek. A magamnak végzett munka nem volt ellenemre. De városra kerülve is otthon magamnak dolgoztam és nem követtem az alkalmazottak táborát. És ha senki sem tekintett a szolgájának, akkor hegyeket voltam képes megmozgatni.

"A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van."

(Bob Dylan)

"A boldogság ott kezdődik, amikor azt csinálsz, amit akarsz, és nem azt, amit mondanak."

Én így látom, szerintem a leírtakban keresendő az ő problémájára is a megoldás.

Az államosítások idején a szabad gazdákat megfosztották otthoni megélhetési forrásaiktól és beverték őket alkalmazottnak a TSZ-be. Sokuk öngyilkos lett. Szegény kis hazánkban nem beverni kéne az embereket a "téeszcsébe" cselédnek, hanem inkább "kiverni" kéne onnét, vagyis hozzásegíteni őket hogy ismét minél több ember lehessen szabad. És akkor biztosan kevesebb lenne a depressziós meg az öngyilkos gondolatokkal küzdő ember.

"Szülei állandóan veszekednek vele emiatt"

Na ez az, kényszerből nem is fog sikerülni. Amikor a szüleimnél laktam kb. 20 évesen és a gazdaságukban tevékenykedtem, sosem utasítottak a szüleim semmire. Még akkor sem ha kezdetben csak feküdtem. Teljesen önként jött meg a kedvem a szabad élettel járó tevékenységekhez.

"Mivel már kellett volna mennie diákmunkára"

Vagyis ha jól sejtem ez lett volna az érettségi feltételeként megszabott kötelező x óra közmunka vagy mi.

Ehhez külön "gratulálok" a magyar államnak, hogy bevezette az amúgy is depressziós és öngyilkos gondolatokkal küzdő fiatalság számára a feudalizmusban szokásos kötelező robotot a földesúr birtokán. Ahelyett hogy inkább szabadon, önállóan, akár otthon is boldogulni tudó sikeres embereket oktatnánk ki és az ehhez szükséges ismeretekkel látnánk el őket többek között az iskolapadban. Nem is a munka a hiba ebben az intézkedésben, hanem a munka milyensége. Vagyis a közmunkán nem fogja megtanulni a fiatal azt hogy hogyan boldoguljon az életben szabadon, önmagának dolgozva munkahely és alkalmazotti lét nélkül akár odahaza.

Srácot hagyni kell egyszer, elfordulni aztan annyi is... bolond, utalom az ilyen embert....

Munkaval meg az pocsékolja el az idejét, aki xarul választ. En nem gondolom annak, en szeretem a munkám, mindennap új kihívás, mindennap új emberek.... imadom, es ezért meg jo pénzt is kapok.

Üzenem az ismerős fiának, hogy vergődés helyett keresse meg azt, ami nagyon erdekli.... ha meg nincs ilyen akkor vergődjön tovább, csak a hiszti egyszer nehogy úģy erjen véget, hogy nem lesz ki összekaparja....

6-osnak van igaza, az pazarolja el az életét munkával aki nem veszi a fáradtságot, hogy olyan szakmát tanuljon ki ami érdekli és szereti.

ilyen hülyegyereket meg el kell vinni egy normális orvoshoz aztán kész. Vagy ráhagyni az egészet, ki nem rakni otthonról, de fizessen a rezsibe, kajába, oldja meg ahogy akarja. Majd megembereli magát