Ti nem irigykedtek a nagyon gazdag családokra?
Engem annyira rosszul érint, hogy sok nálunk jóval gazdagabb család van. Persze tudom, hogy nem minden a pénz mégis.
Pedig mi sem élünk rosszul, de sajnos mindig látom,hogy mennyien élnek nálunk sokkal jobban, és ez engem mindig elkeserít.
Például a mai nap, elmentünk vásárolni egy plázába, látom a drága üzletek is mennyire tele vannak.
Példa kedvéért én/mi kabátot, cipőt maximum 30 ezer/db-ig engedhetünk meg magunknak néha, nadrágot pulcsit csak 15 ezer/ db körül. De simán látom, hogy rengetegen megveszik a 100 ezres Hugo Boss meg hasonló dolgokat is. Nem is kevesen. Vagy ha bemegyek a könyvesboltba kiválasztunk 1-2 könyvet, van aki 5-ösével viszi őket.
Ha ételt vásárolunk is én megengedek magamnak 20 dkg kecskesajtot vagy mondjuk télen egy kis málnát, de magamban sokallom nagyon az árát, van aki gondolkodás nélkül megvesz ilyenekből dupla mennyiséget.
Vagy mi elmegyünk pl tavasszal Skóciába 2 hétre, aztán még nyáron Spanyolországba 1 hétre, nagyon örülök neki, de van olyan ismerősöm, aki hónapokat tölt Ázsiában vagy Mexikóban.
Annyira dühít, hogy nekünk ez nem megy. Második gyereket sem merek emiatt vállalni.
De soha nem kaptunk sehonnan semmi segítséget, gyári munka mellett kellett elvégeznem egy 5 éves egyetemet, a férjem is most is 2 éves továbbképzésre járt tavaly-tavalyelőtt, hogy 34 évesen, hogy kicsit többet keressen stb. De egyelőre még mindig nem tartunk ott, hogy olyan jó szinten legyünk, és engem nagyon elkeserít.
Ti nem szoktatok ilyeneken idegeskedni? Nem méregetitek magatokat más családokhoz?
26N, 3-an élünk 1 kisfiunk van
Sok olyan emberrel találkoztam akiknek az élete abból áll hogy azt nézik kinek mije van és neki annál valamivel több kell vagy legalább ugyanaz. Ez börtönélet a javából, vagy még rosszabb.
Én a következő két idézet megvalósítását tartom fontosnak:
"A sikeres ember az, aki reggel felkel, este lefekszik, és közben azt csinálja, amihez kedve van."
(Bob Dylan)
"A boldogság ott kezdődik, amikor azt csinálsz, amit akarsz, és nem azt, amit mondanak."
De aki folyton azon agyal hogy másokkal versengjen, az nem boldogság. Mert úgy még milliomosként is lehet rosszabb életminőségben élni mint hétköznapi szóhasználattal élve egy proli. A Dallas c. sorozat olajmágnásai alávalóbb életet éltek mint valami részeges culágerek. Mert életük abból állt hogy ki termel ki több hordó olajat és ki teszi tönkre a másikat. Ahelyett hogy ésszel éltek volna a gazdagságuk miatti lehetőséggel.
Lám-lám, te is egyike vagy az olyan nőnek amelyik egyenes arányban méri az embert azzal amije van! :)
(Amúgy meg nem.)
11.
Köszi, én nem annak érzem magam, hanem inkább betegesnek lelkileg :/
Már annyiszor akartam leszokni erről, de nem megy.
Tisztában vagyol vele teljesen, hogy nálunk nagyon sok szegényebb ember van, nem vagyok se vak, se süket, szoktam is lehetőségeimhez mérten segíteni, élelmiszercsomaggal, a cipősdoboz akcióval pl, bár az állatokon többet segítek, az közelebb áll hozzám. ( Én magam is NAGYON szegény családban nőttem fel, ergo tudom mi az, hogy nincs villany hetekig, vagy nincs még kenyér se..15 éves korom óta dolgozok)
De attól még mindenkinek a maga problémája a legnagyobb.. :(
És nem tudom hogy lehetnék lazább, hogy ne mindig azt nézzem minden boltban, hogy ki az akihez képest én szegényebb vagyok.
Kedves Kérdező!
Én teljesen megértelek téged.
Itt a válaszok többsége úgyis mindig ilyen spúrkodás, hogy jaj, én nem adok ki 30.000-et egy cipőre, mert vettem 4000-ért valami műanyag sz*rt a Tescoban, aztán még mindig jó. Az ilyenekkel nem kell törődni.
Hamarosan majd jönnek azok is, hogy "huh, te 30.000-ért vettél cipőt, én annyit költök kajára egy teljesen hónapban" stb.
A kérdésedre válaszolva pedig ez egyszerű természetes emberi érzés. Az ember mindig hajlamos összehasonlítani magát másokkal, jellemzően azokkal, akik nála szerencsésebb helyzetben vannak.
Senki nem mond olyat, hogy "jaj, de szerencsés vagyok, mert van lakásom, ételem és egészséges vagyok", csak olyat, hogy a francba már, hogy nem tudok megvenni egy 300.000-es Iphone X-et.
Szóval az első lépés, hogy tudatosítsd magadban, hogy ez egy természetes emberi érzés, és nincs ezzel semmi baj. Vannak nálad jobb és rosszabb helyzetben lévők, ahogy fiatalabbak és idősebbek is, rondábbak és szebbek is, stb stb.
Második lépés pedig az elfogadás, és megtalálni a szépséget a saját életedben is, pl. hazamenni este betenni valami jó kis zenét, kis kecskesajt, kis bor, és relaxálás ezerrel.
Amúgy ha nagyon zavar a dolog, akkor felhasználhatod motivációként, hogy motiváljon téged, hogy képezd magad, légy törtető/ambíciózus, és keress egyre több és több pénzt. Bár ezt speciel nem ajánlom, mert mindig egyre csak többet és többet akarsz majd, és közben elmegy az élet.
U.I.: Erre az anyagi helyzetre nyugodtan vállaljatok második gyereket!
Ezzel én is így vagyok kedves kérdező!
Tiszta égő,hogy a tavaly előtti Bentley Continental GT-vel tudok csak mászkálni.Mások már a tavalyival nyomulnak.
Azt nézted már, hogy az általad irigyelt emberek milyen életkorúak?
Ha 26 évesen egy gyerekkel évi 3 hetet tudtok külföldön nyaralni és 30 ezres cipőket, kabátokat venni, 40 évesen lazán eléred majd azt a szintet, amikor már Ázsiában, Mexikóban nyaralsz. Hosszú az élet, teljesítheted még bármelyik álmod, ha megdolgozol érte.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!