Létezik önzetlenség?

Létezik.

Nem akarom magam fényezni, de eddig mindenkinek segítettem valahogy, ahogy tudtam. Legutóbb elég emlékezetesre sikerült.

Soha nem gondolkoztam el rajta, hogy miért teszem. Illetve de. Legutóbb egy síró kislányhoz mentem oda az utcán, akkor az volt az indíttatásom, hogy fejezze be a sírást és Ő érezze jobban magát.

Nem minden szentnek csak maga felé nyúlik a keze.

Az önzetlenség létezik. Előfordul, hogy mások segítése kedvező hatással van ránk. Engem például a lelkiismeretem sem hagyna nyugodni, ha egy bizonyos szituációban félrenéznék, ahelyett, hogy segítő kezet nyújtanék.

Lelkileg felemelő érzés amikor valakinek jobbá tesszük az életet egy számunkra apró, ám a segített fél számára igencsak meghatározó gesztus által.

Nem létezik, az emberek nem segítenek másokon ha az nem jó nekik (még akkor se ha mondjuk direkt büntetik magukat, mert akkor az számít jónak).

Sokféle érzést nevezünk szeretetnek, kezdve attól amit akkor érzünk amikor valami csak egyszerűen fontos nekünk, azon át, amikor nem csak fontos, de törődünk is vele (semleges, baráti szeretet), addig amíg fontos nekünk és mondjuk az ellenkező nembe is tartozik (heteroknál) és úgy is tekintünk rá, viszont nem gondolunk rá törődéssel (és ilyenkor vagyunk szerelmesek). Amúgy azért vagy szerelmes, hogy családot alapíts és így nagyobb legyen az esélye az utódjaidnak a túlélésre.

Nagyon unatkozhatsz, ha ilyeneken töprengsz. A kérdésbõl látszik, hogy nincs semmi komolyabb problémád ezzel, csak kis semmiségeken filózol.

Ha létezne is õnzetlenség, te nem értékelnéd azt, személyes okokból, de van aki képes értékelni, mert már megtapasztalta a saját bõrén, hogy mi az az önzõség.

A kérdés, hogy mi a frásznak akarod nevezni? Az önzetlenség ellentétje az önzõség. Tehát akkor most a képébe vágod valakinek, hogy önzõ, aki valami jót tett neked? Elég eszelõs lehetsz. Ha te nem tudod valamilyen okból értékelni a segítséget, az a te bajod.

Önzetlennek neveznek minden olyan embert, aki különösebben nem használ ki, nem ejt át másokat, nem rosszindulatú hangsúlyosabban, stb. Nem kell ezt túlgondolni, aki segít neked, az nem gondolkodik ennyit azon, hogy miért is teszi, épp ez a lényege. Lehet, hogy csak te gondolod bele.

Ez pont olyan “mély” gondolat, mintha azt kérdezném “létezik intelligencia??” és elkezdeném az emberek legapróbb hibáit sorolgatni, miközben bölcsebbnek érezném magam Einsteinnél is. Vagy “létezik kedvesség, élet, bármi pozitívum?”

Nagyon “mély” vagy kérdezõ. (szarkazmus)