Mit értetek el 25 éves korotokig? Milyen álmaitok, céljaitok vannak? Boldogok vagytok?

pár millió félrerakva (házra gyűjtök, meg a jövőbeli kiadásokra)

ami eléggé sínen van az a szakmai dolgaim

informatikusként dolgozom, elég jól tudok félrerakni, jó az időbeosztás, a kollégák is mondhatni normálisak :D

párkapcsolati téren szörnyen állok, de hiszek benne, hogy idővel ez is rendbe jön és kifogok majd végre egy olyan lányt akivel tényleg lehet komolyan tervezni

céljaim között van egy elég nagy projekt ami elég sok embernek segít majd reményeim szerint

dolgozom is rajta és már most is próbálok kisebb dolgokat megvalósítani a projekt nélkül is (mármint a segítésre gondolok)

általában eléggé pozitív és vidám vagyok, ritkán azért magányosnak érzem magamat, de mondhatni boldog vagyok nagyrészt :)

“Ugye most van ez a nagy instagram szelfi divat h mindenki nagyon boldognak és sikeresnek akar rajtuk mutatkozni”

Elég butának tűnsz. Hogy lehet egyáltalán egy képen “sikeresnek mutatkozni”, ezt elmagyaráznád a te logikád szerint? Te összekötöd a boldogságot a sikerrel, talán még a jó kinézettel, pedig nincs egymáshoz köze. Nagyon gyerekes gondolkodásod lehet, ha szerinted a szelfizésnek van valami köze a sikerélményhez. Sokan unalmukban szelfiznek, illetve azért, mert jól néznek ki, szépnek tartják magukat. +A boldogság nem korfüggő egyáltalán, úgyhogy nem tudom mit akarsz bemagyarázni magadnak:)

Én azért elértem pár dolgot addigra, már külföldön éltem albérletben helyi lakótársakkal, nem sokkal a szülinapom előtt költöztem ki egyedül, korrekt (szellemi) munkám volt, akkoriban elkezdtem a kedvenc hobbim és boldogságforrásom, az utazást.

Viszont 19 éves korom óta a belem is kihajtottam, hogy idáig eljussak, még az alvás is luxus volt, nemhogy a szórakozás. Nem volt segítségem, párom vagy akár családom, de egyedül is sikerült.

A céljaim között a legtöbb úticél, be fogom járni a világot, amennyire csak tudom. A karrieremmel kapcsolatban is van konkrét céljaim, ezekért is teszek folyamatosan. Ezen kívül mindent megteszek, hogy a a számomra legfontosabb emberi kapcsolataim olyan fantasztikusak maradjanak, mint amilyenek most. Ezek a nagyobbak, de nyilván folyamatosan van több apróság is. 25 évesen szerintem még nem tartottam a teljes önelfogadásnál, viszont elvégeztem egy önismereti terápiát és azóta is folyamatosan igyekszem magam fejleszteni.

Instagramom mondjuk akkor se volt, most sincs, évekkel később, boldog, kiegyensúlyozott embernek tartom magam, de nem érzem szükségét annak, hogy ezt bárki orra alá dörgöljem.

25 éves koromra nem eleget. Most 30 körül úgy érzem szakmailag behoztam a lemaradást, sőt, sőt...

Anyagilag nem panaszkodom, bár lehetne jobb is persze. (Saját lakás némi hitellel, "sport"kocsi, és próbálok félrerakni is)

Magánélet röviden katasztrófa, de már 17 éves korom óta konstans módon

még "csak" 24

több saját vállalkozás a nulláról

autóra, házra megvan de nem vettem még mert a szülőkkel elvagyok

kapcsolat semmi, viszont nem aggaszt mert eddig nem is akartam

közepesen jó sulim van de soha nem fogom használni

boldog is tudok lenni, általában a barátokkal, rokonokkal meg munka közben ha nem tépik az idegeimet az alkalmazottak

a nonstop boldogságot legjobban megközelíteni szerintem csak jó házasságban tudnám

egyébként ha az emberiség/bolygónk jövője szempontjából nézem akkor még nagy a tartozásom...igyekszem törleszteni a birtokolt eszközökkel