Ti hány éves korotokig szeretnétek élni?

Kórházba nyilván azok kerülnek, akik már nincsenek jó bőrben. Van aki még 80 évesen is viszonylag fitt, nagyapám is ilyen volt. Kertészkedett, barkácsolt, pedig 81 vagy 82 volt amikor meghalt, és nem is betegeskedett előtte. A kertben sétált amikor megállt a szíve. Valahogy így akarok én is meghalni. De ismerek más 80 körülieket is, akik elég jó karban vannak. Szokott segíteni pl a kutya, mert muszáj minden nap sétálni vele.

A 90 tényleg sok, de 80-ig szerintem kihúznám valahogy :).

Csak addig, ameddig nem vagyok teher senki számára. Borzalmas látni szeretteinket ilyen leépült állapotban. Rossz a mi tehetetlenségünk is, az is, hogy munka, család mellett nem tudunk megfelelően helyt állni mellettük.

Nem évek kérdése....

Igazából szomorú vagyok, hogy nem élhetek még párezer évet sem, de ez van. 130 évet tervezek, mivel több nem reális. Persze egészségesen és szélesen, az az igazán fontos, nem maga az élet hossza.

Jó génjeim vannak, a családomban, amíg vissza tudjuk vezetni, még soha senki nem volt magatehetetlen, igazából bele is halnánk napok alatt, nem vagyunk azok a fajták, akik kibírják az ilyesmit.

De valóban rengeteg öreggel az van, amit írsz, az ismeretségi körömben is gyakori, muszáj teljes ellátást jelentő intézetbe vinni, iszonyú és átkozottul drága is...

Attól még én sokáig akarok élni. Későnérő típus vagyok, rövid élettel nagyon rossz lenne.

De hülye felfogásod van...

1. Nem kell úgy beszélni az öregekkel (még a demensekkel sem), mint egy gyerekkel! Ezt gyorsan felejtsd el! Amikor nagyi és nagyapa öregotthonba került, azt hittem, felrobbanok, amiért majdhogy nem gügyörésztek nekik, pedig teljesen normális felnőttek (voltak, mert nagyapa azóta elhunyt).

2. Nem lesz mindenki demens, és nem lesz mindenki ágyhoz kötve!