Tapasztaltátok már: ha valakivel/valamivel kapcsolatban valamit elfojtunk pl. a valódi véleményünket róla akkor az elszólásban nyilvánul meg? Ez mennyire rontja a kapcsolat minőségét?

Ezen gondolkodtam egy pszichológiai tárgyú könyvet olvasva.Tudok is példákat a saját személyes tapasztalatomból.Az egyik barátnőm többször megkérdezte mikor kelek reggelente mondtam neki 6-7óra körül, erre visszakérdezett elcsodálkozva,hogy olyan korán?Egyszer együtt mentünk reggel útra és rákérdezett sms-ben sikerült-e felkelnem?Közben meg ő volt az akire az autósnak várni kellett.Ezekből az elszólásokból arra következtettem,hogy semmitevő hétalvónak gondol,aki dolog kerülő is,mivel ő reggel korán kel,hogy a családi gazdaságba elvégezzen,nekem meg sajnos per pillanat nincs munkám,így magában megbélyegez.

Vagy egy másik példa egy másik "barátnőm" eljött hozzám és raktam ki sósperecet,kekszet meg üditőt.Kináltam vegyen azt mondta nem kér, de nem azért mert nem finom.Gondolom mást várt,hogy elé teszek a születésnapomra jött akkor jó két hónappal később felköszönteni,de csak azért mert akkor jött el egy másik személy is köszönteni,aki távollét miatt nem tudott előbb jönni.Egyébként ez a "barátnőm" is pattogatott kukoricával kinált mikor voltam a születésnapján,meg még célozgatoot is rá,mikor tart hivatalos összejövetelt-oda nem hivott persze.(nem az a lényeg mivel kinál,csak akkor neki se legyen elvárása).Ráadásul üzenetben sem köszöntött,mikor összefutottunk akkor meg sablonosan köszönt.Utána meg lenullázta az egészet úgy tett mintha mi sem történt volna.Róla meg azt gondolom az elejtett beszólások miatt, a viselkedése miatt,hogy lenéz,nem tart teljes értékú barátnak.