Hogyan lehetnék egy határozottabb, keményebb, mások véleményére nem adó férfi?

Vedd a kezedbe az iranyitast!

Ezt ugy tudod megtenni, ha az adott szituacioban megmondod az embereknek a velemenyed, emellett olyan emberekkel veszed korul magad, akik valoban szeretnek, nem pedig olyanokkal, akik csak atakarnak formalni sajat kepukre.

Tartsd szemelőtt, hogy ha megfeszülsz sem tudsz mindenkinek megfelelni, mert az lehetetlen. És gondolj arra, hogy mennyi mindent teszel azért, hogy megfelelj másnak és ez a más kb 5 percig foglalkozik veled, aztán hazamegy és eszébe sem jutsz. Az esetek túlnyomó részében meglátod, hogy nem éri meg.

Mérlegelj, és csak annak mondj igent, aki neked is igent mondana fordított esetben. Tiszteld magad.

A határozottságodat azzal tudod fejleszteni, ha beleállsz olyan helyzetekbe, amit normál helyzetben legszívesebben elkerülnél.

Régen nem mertem felvenni a telefont és időpontot kérni a kozmetikustól. Ma 40 ember vezetője vagyok, ahol nem lehet tutyi-mutyizni. Ha bizonytalannak érzem magam, akkor megkérem az illetőt, hogy ezt hagy gondoljam át, sarkon fordulok és odébb állok, majd amikor összeszedtem a gondolataimat, akkor megkeresem. Amikor beléptem a céghez, úgy éreztem egy ügyvezetői értekezleten, hogy engem ezek itt be fognak darálni. Ma már nem okoz gondot felszólalnom és kiállnom a szervezetünk érdekeiért akkor sem, ha esetleg vita alakulna ki emiatt.

Egyszerűen nem szabad elkerülni a "kellemetlen" helyzeteket, ebből lehet szerintem rengeteget tanulni.

Ezen felül van egy csomó önfejlesztő könyv, olvasgass egyet-kettőt, tök jó praktikákat lehet belőlük ellesni. :) Szinte mindegyikben benne van az a gyakorlat, hogy állj a tükör elé, nézz a saját szemedbe és mondd ki magadnak azt, amit el akarsz érni! Pl. "határozott vagyok", "fel merek szólalni", "öntudatos vagyok", "boldog vagyok". Ismételgetni kell, amíg el nem hiszed! Hülyeségnek hangzik, de hidd el működik. Ha te magabiztosnak látod magad, akkor más is annak fog látni!

Amikor valami miatt elkeseredek, akkor belenézek a saját szemembe és azt mondom, hogy minden rendben lesz. És ebben a pillanatban tudom, hogy tényleg minden rendben lesz, mert megígértem magamnak. Elég skizo felfogás, de a mai világban az ember csak is saját magára számíthat, hát ki biztasson, ha nem én saját magamat? :)

Akinek van lelkiismerete, az nem tud olyan ember lenni, aki nem ad mások véleményére és ez így is van rendjén. Csupán meg kell tudni válogatni és lélekben el kell tudni különíteni, hogy kinek a véleményére kell és lehet adni és kiére nem szabad. Legyen szó akár pozitív, akár negatív kritikáról. Ha valami emészt, akkor fel kell tenned magadnak a kérdést, hogy fontos nekem ez az ember? Fontos a véleménye? Fogunk még valaha is találkozni? Sokszor már itt nemleges a válasz, nincs is értelme tovább folytatni... Ha fontos, akkor van értelme annak amit mond? Látok benne igazságot? Ezen el lehet csemegézni egy darabig... Ha látok benne igazságot és szeretnék változni, hogyan tudnám mindezt megvalósítani?

Nem lehet mindenkinek megfelelni, mert abba belebetegszik az ember, de nem lehet mindenki véleményére magasról tenni sem, mert az unszimpatikus emberré fog tenni. Meg kell tanulni elengedni...