Hogyan nyomhatnám el a féltékenységet?

Nálunk részben volt hasonló a helyzet. Apám szintén alkoholista, kurafi volt, az anyám tönkrement az egészben, olyan szinten, hogy még a válás sem, de apám halála sem volt elég, hogy fellélegezzen. Én is rettentő féltékeny tudok lenni, bár sosem gondoltam, hogy a kettőnek köze lehet egymáshoz, de van benne ráció. A legjobb módszer, ami nekem is bevált: 1. Ha meg akar csalni, úgyis megteszi, és te vagy soha nem jössz rá, vagy mégis, de tenni ellene nem fogsz tudni. 2. A páromnak ugyanannyi oka van féltékenynek lenni, ha nem több, mint nekem, mert kikapós nő vagyok :D

3. Ahogy Fox Mulder is megmondta már nekünk az X-aktákban; Hinni akarok! :D (Bocsánat, nem elpoénkodni szeretném a dolgot...)

Próbáld kívülről szemlélni magad, magatokat, ha gyanús jelek jelennek meg a színen, elég ha gyanakvó vagy Vele szemben, de ne gondolj egyből a legrosszabbra. Egyébként nálam a vőlegényemmel konkrét okoaim voltak a féltékenységre, de pl mikor először rájöttem, hogy csak kérdeznem kell őt, és mindent elmond (plusz általában az alkohol miatt volt hülye) az nekem pl, ha nem is 100%-osan, de megnyugtató volt. Aztán a régi dolgok lassan feledésbe is merülnek, jövőre esküvő! :)

Summa summárum: tréningeld magad, az önbizalmad, és engedd el a múltad, mert a szüleid élete nem a Tiéd!

A féltékenységet nem szabad elnyomni, az elfolytott érzelmek akár testi problémákban/betegségekben is jelentkezhetnek később. Nem tudom, mit és hogyan szoktatok megbeszélni egymással, de szerintem erre is megoldás lehet egy beszélgetés, vagy ha konkrét megoldás nem is, de mindenképp sokkal előrébb viheti a problémát a megoldás felé :) Beszélj neki az érzéseidről, abból sosem lehet probléma.

Egy jó kapcsolat alapja az őszinteség és a bizalom. Megvan ez a kapcsolatotokban? Bízik benned, őszinte hozzád? Te őszinte vagy hozzá?