Hogyan tudnám legyőzni a féltékenységet, a stresszt? Hogyan lehetnék jobb ember?

Féltékeny típus voltam világ életemben! Mindenre és mindenkire. Az idő múlásával pedig nem ,hogy javult volna, csak roszabodott a helyzet,és én is. Egyre jobban félek mindentől,az élettől, a társaságtól. Egyre csöndesebb és visszahúzódott leszek. Nehezebben megy minden, minden apróságtól falnak megyek. Minden magamba folytok,nem merem kimutatni az érzéseimet. Nem merek önmagam lenni!

Mit javasoltok,kihez forduljak ilyen ügyben? Mi az ami ilyen szinten nem tud kitörni belőlem? Mert érzem,hogy van bennem valami ami visszafog. Valahol olvastam,hogy a stresszoldásra legjobb a kineziológus. Sosem hittem a meditációban vagy hasonlókban,de már azzal is megpróbálkoztam mert úgy érzem megőrülők ha nem lehetek olyan amilyen szeretnék. Nehéz ezt így elmagyarázni.

A féltékenységem pedig mindenre és mindenkire kihat /leginkább rám,mert útálom,hogy ilyen vagyok/

Féltékeny vagyok a páromra,sosem engedném el egyedül pl buliba,nélkülem- de én simán elmegyek. Megőrülök már ha csak hozzászól v.kihez,inkább nem is járunk már társaságba.

Vagy ha pl megismerkedem v.kivel azt nem akarom bemutatni a többi barátomnak,se a páromnak.Külön akarom választani. Nem engedem hogy megismerkedjenek. Nehogy már ők jóban legyen utána....tényleg nem tudom mitől félek. Mindenre és mindenkire féltékeny tudok lenni. Hiába akarok változni,sosem ment....most már érzem,hogy többre van szükség, segítségre. Valaki aki rávilágít miért is vagyok ilyen. Nemrég már olyan szinten elkeseredtem,hogy komolyan megfordult a fejemben az öngyilkosság. Minek vagyok én ha ilyen selejt vagyok? Ha nem birkózom meg az élettel,és mindentől kiborulok? Mi értelme,hogy én vagyok?