Ha tudatos álom alatt szexelek de különben még szűz vagyok attól még átélhetem szinte ugyanazt az élethű érzést?

A tudatos álom fantasztikus életérzés, olyan, mintha munka után moziba mennék, amihez ugyebár minden jogunk megvan. Része az egészséges életnek.

Álomban jobb a szex, legalábbis biztosan jobb, mint az első alkalom.

Ha jól értem, azt is mondod, hogy agyunkban már eleve megvan az összes életérzés, tehát elvben bármikor megtapasztalhatunk bármit , a priori.

Szerintem ezt nem támasztják alá tudományos megfigyelések. Az agyunkban csak a lehetőség van meg, hogy bármit megtapasztaljunk.

Egy sík gyurmába belenyomatsz különféle tárgyakat és miután kiveszed, ott marad a tárgyak alakja, de ez nem jelenti, hogy a gyurma már előzetesen ismerné az összes térbeli idomot.

Neurobiológus PhD-s kutatóként írok.

Az agy álmodás közben konszolidálja, rendezi a memóriaelemeket. Kiszelektálja ami nem kell, és egy bizonyos oszcilláció során beírja a rövidtávú memóriából a hosszútávú emlékek közé. (Persze sokkal bonyolultabb és nem is értjük teljesen)

Az egy nagyon érdekes kérdés, hogy eközben miért élünk át ilyen nagyon összetett és részletgazdag szimulációkat. Gyakran álmodunk olyan dolgokkal, amiket alapból elnyomunk, ilyenek a stresszes, kellemetlen, félelmetes szituációk, de a boldogság, szerelem, szex átélése is. Ezek a szimulációk segítik feldolgozni a minket ért ingereket (ezért is ébredés után teljesen máshogy látunk előző napi dolgokat). Alvás nélkül kvázi lehetetlen hosszútávon emlékeket rögzíteni.

Ezek a szimulációk lehetnek rendkívül alaposak, sokkal élethűbbek, mint a képzeletünk. Ennek biokémiai okai között szerepel, hogy az LSD triphez hasonló állapotba kerül az agy, és alapból más oszcillációk figyelhetőek meg a hálózatban.

A lényeg, hogy olyan emlékek sorai jöhetnek elő, amik évtizedek óta szunnyadnak bennünk, hiszen a neurális hálózat nem olyan mint egy merevlemez. Az előhívás során hálózati elemek aktiválódnak, és láncszerűen asszociálódik egy emlékforgatag. Emiatt szinte mindenre emlékszünk életünk teljes hosszából, meg nem is. Ugyanis ezeket az emlékhullámokat sokszor kipótolja az agy ezekkel a szimulációkkal.

Szóval mikor szexelsz álmodban, akkor az életed során bármikor látott, olvasott és hallott emlékekből keletkezik ez a szimuláció. Olyan foszlányokból, amiket csak ebben az elmeállapotban lehet előhívni, éberen soha nem tudnád előhozni. Felvilágosító óráról, mesélt történetekből, pornóból, filmek szexjeleneteiből az agy előállítja a képet, és te csak arra emlékszel, ahogy pulzál a farkad egy meleg punciban és tisztán érzed ahogy behatolsz a forró muffba, érzed a ciciket, a nedves csiklót, még ha sohasem láttál ilyet. Valódi élmény az fix :D

... Viszont az is igaz, hogy ez az élmény eltér a valóságtól, és az agyad szimulációja soha nem lesz olyan, mint a valóságkor átélt élmény. Ugyanakkor az LSD és egyéb pszichadelikumok hatásából kiindulva, könnyen lehet, hogy teljesen hitelesnek éled át, és ugyan azok a pályák aktiválódnak mint szex közben.

... még annyi, hogy a választ tényleg a drogok hatásában kell keresni. Bár én sohasem toltam trippelős "cuccot", láttam gomba, LSD trippelől ismerősömet, aki még DMT-t is evett egy ideig. Na az az egyik legerősebb hallucinogén. Olyan helyeken és idősíkokon járt, ami számunkra teljesen elképzelhetetlen - teljesen valóságos élménynek érezve. Pár mikrogrammnyi vegyület képes kialakítani egy álomnál sokkal részletesebb, valóságnak megélt állapotot.

Ehhez képest az álmodás csak egy kósza múló valami. Ezek viszont kőkemény valóságnak megélt események, és a srác elmondása szerint gyakran nem tudta, hogy trippel éppen.

Szóval az agy szimulációs képességei messze felülmúlják az álmokat, és a realitás amit megélünk az is egy ilyen szimuláció szinte (némi időbeli késéssel), csak ez a modell erősen a valóságra és a minket körülvevő környezetre, ingerekre épül.

Ja ebben igazad van. A papír és a gomba is csak modulálja az inputokat.

Viszont a DMT és a salvia trip (esetleg a korong, amibe raknak mindent) az elég durva blackoutokat okoz és teljesen más világba kerülsz. Az már inkább hasonlíthat álomra.