Sok embernek többet ér az, hogy győztesen kerüljön ki egy nézeteltérésnél, mint hogy jóban legyen az ismerőseivel?
Nem egy olyan emberrel találkoztam, akiket nem érdekelt, hogy mi lesz a továbbiakban, de ők megmondták a magukét.
És nem ám akárhogy, végül már ott vannak, hogy gyakorlatilag nincs egy ismerősük sem. Még a rokonaik közül sem.
Ezek közül az egyik egy közeli ismerősöm, aki még nagyon régen is már azt hangoztatta, hogy imád veszekedni, mivel tudja, mindig neki lesz igaza.
Ellenben ismerek olyanokat, hogy bárhogy összeveszhetnek velük, másnapra ezt teljesen elfelejtik, és ismét mosolyognak az egészen.
Az előbbieknek kb már csak ilyen ismerőseik vannak, de ők meg annyira népszerűek, hogy alig van 1 perc idejük is valamire.
Én az arany középút vagyok. Ha nagyon durván megbántanak, nem fogom senkinek sem a talpát nyalni, ilyenkor mehet az ember, amerre lát. Akkor sem fogok "meghunyászkodni", ha egy témában 100%-ig nekem van igazam... akkor nem leszek vele úgy, hogy rád hagyom, mert szeretlek, főleg ha fontos témáról van szó, amivel más idejét raboljuk (pl. most volt nálunk egy ilyen, hogy anyám nem jól használta a "két hét múlva szombaton lesz a buli"-nál a két hét múlva szombatot, ezért a párom egyik napra feleslegesen vett ki szabadnapot, és utolsó pillanatban kellett kivennie a másik szombatra... ilyenkor nem hagyom a tudatlanságban a másikat, pont azért, hogy olyan ne forduljon elő többet, hogy más rosszul tervez azért, mert ő nem tudja, mit jelent az, hogy két hét múlva szombaton, és ezért rosszul is használja).
Viszont kevésbé lényeges vitáknál vagy olyanoknál, ami vélemény kérdése, nem vagyok ennyire "véresszájú".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!