Szerintetek milyen ember lennék, ha ezt csinálnám a gyerekemmel?
Tegyük fel konkrét elképzelésem lenne, hogy mivel foglalkozzon a gyerekem...pl: bármelyik művészeti ágazat, vagy ügyvéd stb...
Gyerek tehetsége megmutatkozna már kicsi korában, hogy ehhez tényleg van tehetsége. Végigjáratnám vele a ranglétrát. Holott kikerülhető lenne néhány akadály számára, jobb tanároknál tanulhatna stb.. de mivel vidéken
lakunk, így végig kell járni a ranglétrát, csomó akadállyal. Én mellette lennék, segítenék neki. Felveszik egyetemre, nah és itt jönne neki a pokol. Vizsgákra mikor készülne rájuk, előtte kikészíteném idegileg, hogy ne sikerüljön neki és egy idegroncs legyen utána. Csomó kudarc érni, életkedve nulla lenne ezek miatt. Persze én úgy tennék utána , hogy én mindent megtettem, hogy sikerüljön neki minden, hisz korábban is mellette voltam stb..ahogy írtam. Így folytatódna a dolog, és addig csinálnám amíg már olyan állapotba lenne, hogy már tényleg a vizsgákon már az idegi állapota miatt nem tudna teljesíteni. Évei eltelnének, már 30 éves és még mindig nem diplomázott le...
Milyen ember lennék szerintetek ? Csak őszintén.
Jó, mivel ráállítottam egy pályára amiben tehetséges ? vagy szemét ember mivel az Í-re a pontot nem engedem feltenni neki, mivel kikészítem idegileg ahogy csak tudom sunyi módon ?
Nálam az apám és a nővérem csinálta ezeket, anyám meg elnézte, pedig kértem tőle segítséget, mondtam neki, nem látod direkt csinálják ? Az volt a válasza, hogy nem tud mit csinálni.
Sokszor azt csinálta anyám, - mikor az apám vagy a nővérem annyira felhúzott, hogy remegett mindenem, egyszerűen nem tudtam kordában tartani magam, elzsibbadt az egész karom azt hittem lebénulok, rosszul lettem sokszor, - hogy adott xanaxot és elmentünk sétálni. Ez volt a megoldása anyámnak.
Szóval, vmelyik hozzászóló írta, hogy az anyuka nem nézné el nekem, ha ezt csinálnám a gyerekemmel...Nem is olyan biztos !
# 37 Nekem is ez jutott eszembe, miután elolvastam mindezt. Megtörténhet, hogy a szülő nincs tudatában ennek, közben a kérdező sem közli vele ezeket a "zavaró" dolgokat (bármi is legyen az), csak magába fojtja és magában őrlődik. Van olyan is, hogy valaki idegi problémákkal születik, ilyenkor mindent idegesítőnek érez, főleg a hozzá legközelebbi személyeket: szülők, család. A leírásból nem derült ki egyértelműen, hogy mivel "idegesítik" őt.
De állíthatom én is, hogy nekem is vannak ideg alapú problémáim, és volt rá példa, hogy bizonyos emberek a családban a puszta jelenlétükkel is idegesítettek, vagy kisebb dolgokkal teljesen kiakasztottak, de tudatában vagyok, hogy VELEM van a baj és túl érzékenyen reagálok le bármit. Nem hibáztatok mást. A kérdező sem írja le, hogy konkrétan mitől ideges, és nem veszi észre, hogy vannak emberek, akik nála rosszabb helyzetben vannak és mégis állják a sarat, de ő itt mártírkodik, és az anyját hibáztatja.
Nekem is számtalan olyan jelenet volt az életemben, amikor elcsodálkoztam azon, hogy mások mennyire erősek, és rosszabb helyzetben vannak, mint én, mégsem panaszkodnak. Ez mindig is inspirált, és mostanra megváltoztam, nem parázok mindenen, meg ritkábban leszek ideges. Még az sem zavar, ha valaki szándékosan a káromat akarja, DE ennél a kérdésnél nem egyértelmű, hogy a kérdező anyja szándékosan "idegesítené őt".
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!