Mi a véleményetek erről a családról?

A gyereknek akkor lehet segíteni, ha felfogja, hogy nem normális, amit a szüleitől látott.

Csak nem építőipari vállalkozásuk volt? :)

Tipikus semmirekellő szülők amúgy. Alapítottak valami céget, találtak szerencsésen egy jó könyvelőt aki még a szart is kicsalta az adózásból, aztán amikor a 2008-as válság felpofozta őket álmukból, nem tudtak mit kezdeni a nyomorult kis életükkel.

Az a vicc, ahogy ezt különféle dolgokkal próbálják palástolni: "Nem találok munkát" - haver, pont a főnök nem kell sehova? A boss? Az igazgató úr? :) Ne szórakozzál, diákok dolgoznak nulla tapasztalattal. Magának ne hazudna legalább. "Átverés meg nem jó", elítélik azt, aki dolgozik... :D

Hetekig ki sem megy a házból. Gondolom egész nap netezik, otthon eszi a fene.

A legrosszabb nekik lesz, nem a gyereknek. A gyerek - ha van egy kis esze -, elmegy egyetemre másik városba, aztán vissza se néz. Nekik meg kezdődnek a nyugdíjas évek. Ja, hogy nem lesz nyugdíj? Talán dolgozni kellett volna :)

Mielőtt magukat a Wall Street farkasának képzelő vállalkozók lepontoznának, leszögezem, hogy diplomás huszonéves vagyok. Közel öt éve dolgozom, de ennyi is elég volt, hogy jobban éljek, mint egy "vállalkozó", és messze még az út felfelé. Azért tartom rossznak, amit a kérdésben szereplő család művel, mert egyrészt ezzel nem csak magukat teszik tönkre, de a gyerekből is nagyobb eséllyel válik egy szaralak, pedig ő nem tehet semmiről. Másrészt van egy primitív réteg, akik csak a "nagyvállalat" gyümölcsét látták, pl. hogy évek alatt sikerült összespórolni a 2000-es években egy nagyobb kocsira vagy utazásra, és képesek hozzáállással, mindennel együtt példaként tekinteni egy ilyen családra. Mindig próbálom megtalálni azt, hogy valakinek mi a célja az életben, miért született meg, de az ilyen szülőknél valahogy ezt nem látom, egyszerűen nincs értelme az életüknek.

"A legrosszabb nekik lesz, nem a gyereknek. A gyerek - ha van egy kis esze -, elmegy egyetemre másik városba, aztán vissza se néz. Nekik meg kezdődnek a nyugdíjas évek. Ja, hogy nem lesz nyugdíj? Talán dolgozni kellett volna :) "

A gyereknek is rossz lesz, mert ha már dolgozni fog és a szüleinek nem lesz egy büdös vasa sem, tőle várják majd el, hogy húzza ki őket a szarból. Nem hiszem, hogy megúszná szegény

"Csak nem építőipari vállalkozásuk volt? :) "

Apámnak is az volt, becsületesen csinálták és sokat dolgoztak, jól ment sokáig, x éve viszont belebukott, és 58 évesen sehová nem kellett, depressziós lett majd öngyilkos. Nyilván lehet ítélkezni, általánosítani, meg röhigcsélni a témán...

Nézd, 7-es, sajnálom, ami édesapáddal történt, de ez több szempontból is egy szélsőséges példa.

Nagyon ritka, ha valaki diplomával (ami ráadásul szakirányú!) kezd bele egy vállalkozásba. Még ritkább, hogy kortól függetlenül, építészmérnök diplomával nem találja a helyét az ember. Nem ítélkezem, szomorú, ami történt.

Viszont tényleg létezik ez a jelenség, amikor meglett, felnőtt emberek beleesnek abba a hibába, hogy hozzászoknak a semmittevéshez, később bebukik a cég, és annyi eséllyel kell a B oldalról újrakezdeni az életüket, mint egy tininek. Ezen igenis megéri röhögcsélni, mert jó végignézni, ahogy kivillan a valódi értéke az embereknek, és ráébrednek arra, hogy az egyetlen, amit a nyomorúságos életükben letettek az asztalra, az a cég volt, semmi más. Se végzettség, se munkatapasztalat. Minden alá van rendelve a cégnek: a társas kapcsolataik, az utazások, a család, a szabadidő, sokszor az autó, lakás is. Aztán amikor látják, hogy it's over, akkor dől az egész, mint egy kártyavár. :) Előfordul, hogy ez az ellentmondás depresszióhoz, vagy öngyilkossághoz vezet, de a leírásom nem diplomásokról, nem a becsületes cégvezetőkről, és nem azokról szólt, akik sokat dolgoztak.

Gyerek nem köteles eltartani őket, lelép és vissza se néz. És nagy esély van rá, hogy ezt is fogja tenni. Még csak beperelni se tudják szülőtartás végett, ha a fizetése nem lép át egy megadott összeget, de ha igen akkor is csak egy kis részt tudnak belőle.

Gyári melósnak felvennék amúgy őket, vagy akármi. Ő velük az a baj, hogy magas szinten szeretnének dolgozni. Na az nem lesz, vagy csinálja a büdös melót is vagy éhenhal idővel. Kellett már nekem is sok szart csinálnom 60 ezerért, de legalább enni tudtam. Majd mikor kifogynak a pénzből ők is rákényszerülnek, akkor majd találnak hirtelen munkát...