Miért mondják magukra a teljesen átlagos emberek azt, hogy ők különcök?

- Mi mind egyéniségek vagyunk!

- Én nem!

:D

Amúgy ez tinibetegség, az értelmesebbje úgyis kinövi.

Szerintem az átlagos ember örüljön neki, hogy nem különc, mert így nem kell szenvednie az embertársaitól. Egyébként azt vettem észre, hogy az átlag emberek csak akarnak különcök lenni és ezt úgy próbálják bebizonyítani, hogy megjátsszák, hogy milyen igényesek és beadják, hogy ők mennyire bölcsek és micsoda életfilozófiájuk van. De maradjunk annyiban, hogy az átlag emberek annyira egyformák, hogy mégis ugyanott tartanak. Különccé válni lehetetlen, arra születni kell. Míg az átlag ember csak próbál az lenni, addig a különc ember akarata ellenére furcsa. Nem azért más a világnézete és az ízlés világa, mert ki akar tűnni a tömegből, egyszerűen szubjektív szemléletmódja természetből adódóan sajátos. Sajnos emiatt sokat is szenvednek, mert lépten-nyomon meg nem értettségekbe ütköznek és nagyon nehezen találnak igaz barátot. Ráadásul a különc ember az általában bolond és olykor furcsa szokásai vannak, de egyben lenyűgöző teremtés, akinek a képzelőereje nem szab határokat. Amúgy az Arany virágcserép című könyv főhőse, Anselmus, a megtestesült különc ember, illetve Amelie csodálatos élete című filmből természetesen Amelie.

A való világban különceket többnyire lenézik, nem szeretik vagy kerülik, mert az átlag ember nem érti őket. Egyébként az elmúlt idők legnagyobb művészei mind különcök voltak. Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh, Ludwig van Beethoven, Wolfgang Amadeus Mozart, E.T.A. Hoffman (ő írta az az Arany virágcserepet), Pablo Picasso, Salvador Dali....