Néhány osztálytársam tervezi, hogy a kiközösített srácot a többnapos kirándulásunkon összeverik, de én sajnálom a srácot, mert bírom, jó fej, barát. Jó ötlet lenne beszállni a harcba, hogy megvédjem őt?

Figyelj, annyit tehetsz, hogy ha oda kerül a sor, akkor megvéded a fiút. De ez szimpla védelem legyen, azaz ne támadj fölöslegesen, csak ha a saját vagy a fiú testi épségéről van szó. Sőt, először szóban próbáld őket leállítani, és ha ez nem használ és támadnak, akkor védekezés céljából használd az erőt.

Amúgy nem értem, a tanároknak miért nem lehetne szólni. Nem mindegy, hogy azért utálnak meg, hogy spicli vagy, vagy pedig azért, mert megvéded a fiút? Igazából ugyanott vagy. Én inkább ezért szólnék a tanároknak, mert így minden felesleges erőszakot meg lehetne úszni.

Te beteg vagy...:D

Úgyis csak a szájuk nagy. Ha a srác tényleg izmos, úgysem mernek rátámadni. De ha megtámadnak bárki ártatlant, akkor jogodban áll megvédeni bármikor. Sőt szép dolog amúgy.

De ne agyalj ezen, úgysem fog bekövetkezni.

bűncselekményt megakadályozni miért is spicliség? rendet kéne tenni a fejetekben

40 éves vagyok, vagyis nem mostanában jártam iskolába, én is ki voltam közösítve (anyum ugyanabban a suliban tanított, 4-5-ös tanuló voltam, szép se vagyok, legalábbis nem szőke, sovány, kék szemű, :D és még tesiből is fel voltam mentve /sportoltam, csak nem a suliban, mert az orvosom eltiltott a tesitanártól egy eset miatt, ami 2 hét üvöltős fájdalomba és fekvésbe került/) - ezt csak azért írom, hogy tudd, hogy saját tapasztalatból beszélek

illetve csak megpróbáltak kiközösíteni, egyrészt leszartam, ki van velem jóban ill. nem hagytam magam (nevetséges tud lenni egy 170 cm-es izomagyú 14 éves fiú, ha egy 145 cm-es kiscsaj úgy beveri az orrát, hogy vérzik neki - tanárnak se merte megmondani ki volt, én jelentkeztem vigyorogva, anyám röhögött a beíráson).

Vagy amikor statisztákat keresett valami filmes cég nálunk, akkor kaptam az ívet, hogy én ronda vagyok, úgysem kellek, ne is jelentkezzek - elsők közt választottak ki a válogatásra.

Fizika volt az egyik kedvenc tárgyam, versenyeket nyertem, még a tévében is voltam :) - azért is megkaptam a magamét, nem érdekelt (amúgy mérnök lettem ;))

Ha visszaszólsz ezeknek a kis terroristáknak ill. leszarod, hogy te leszel esetleg a következő célpont, akkor teljesen elveszítik a hatalmukat, az ugyanis csak addig van, amíg a többség elhiszi, hogy az ilyen kis genyóknak a véleménye számít ;)

Hidd el, ha egyikőtök fellép az osztályból az ilyenek ellen, a többi is követni fogja az elsőt és megváltoznak az erőviszonyok. A lényeg, hogy ne essetek át a ló túloldalára és ne ti legyetek a terrorizálók!

Üdv

Tudom, egy kicsit későn írok, de a szükség azt kívánta, hogy mégis ide írogassak. Saját tapasztalatból mondom, hogy én átéltem a kirekesztést (teljesen visszahúzodó, csendes gyerek voltam),

a 2 lány pedig minden nap csesztetett, bántalmazott. A tetőfokra a bántalmazás 2016-ban hágott fel. 2016 tavaszán egy focis osztály csesztettet (6/D), akivel a fent emlitett 2 p*csa jóban volt. A házimat állandóan rólam másolták. De sajnos olyan antiszoc voltam, hogy még a tanároknak sem szóltam. A legnagyobb bántalmazás 2016 őszén volt. Ekkor volt a legnagyobb házi lemásolás, a legnagyobb csesztettések, sőt még a cuccaimat is ellopták. Ráadásul a felvételimet is ők baszták el, mert hát olyan lelkiállapotban voltam. Sokat sírtam, de itthon sohasem beszéltem róla. Csak az osztály legkedvesebb lányának szüleitől tudtam meg apukám. Ennek előbb-utóbb az lett a vége, hogy az osztály kiállt mellettem, a 2 lány pedig kussban maradhatott, mert apukám az igazgatónál járt ez ügyben, hogyha még egy ilyen bántalmazó helyzet lesz, magántanuló leszek. De nem lettem az, mert attól a héttől fogva még csak meg sem szólítottak, mi több, elkerültek. Ettől még antiszoc voltam, de már akkor kezdtem kifelé nyílni, igaz még csak gondolatban. De onnan tudom, hogy az a nagyon kedves, egyébként a tanulásban nagyon szorgalmas, nagyon jó diák biztatott, bátorított, szerencsét kívánt nekem arra, hogy egyre nyitottabb leszek, és kívánta, hogy az új suliban legyenek barátaim! És láss csodát, nyitottabb lettem! Hálával tartozom ennek a lánynak! És persze hálával tartozom azoknak, akik kiálltak mellettem! Visszatérve a kérdezőhöz, igen állj ki mellette, mert megéri! Ezekben a pillanatokban te egy hős vagy! Írj privátban, mi van a kirekesztettel, mi a helyzet vele, de ne hagyd magára. Előbb-utóbb meg fog változni, nyitottabb lesz! Helyes írásomért bocsi!