Mit csináljak, hogy ne a félelem uralja az életemet?

Mindentől félek sokszor azért nem csinálok meg valamit mert félek a bukástól. Félek csalódottá tenni a szüleimet, félek mások véleményétől, olykor már annyira, hogy elkezdek hazugságokat állítani. Félek segítséget is kérni.

De lassan olyan érzésem van, mint egy nyuszinak aki a sarokba bújt, és ebbe kezdek beleőrülni, de akárhogy próbálkozok nem tudok harcolni ellene. Ha megpróbálok átlépni egy határt, akkor leblokkolok, lámpalázam van, és értelmes mondatokat sem tudok kimondani. Rosszabb esetekben elkezd könnyesedni a szemem ami nálam a túl sok stersszt jelenti.

Vannak odakint még hasonlóak mint én?