Asperger szindrómás srác vagyok. A betegségem miatt rengeteg gyűlölet született bennem temérdek dolog felé. Ez először csak viszolygás majd részben a társadalomnak köszönhetően gyűlöletté vált. Mit kezdhetek ezzel? Nem akarok ilyen lenni.

"11-es, biztos aspi vagy? Akkor hogy tudsz cinikus lenni?"

7-es vagyok, az Aspergeres. A 11-est nem én írtam. (lásd: a 12 válasznál jeleztem, hogy én vagyok az, és abban a 11. "válaszra" reagáltam)

A 11. nem aspergeres természetesen, tudni illik, az aspergeresek átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek, míg neki annyi esze van mint egy molylepkének.

De hogy válaszoljak is neked, én, mint aspergeres, cinikus és szarkasztikus vagyok. Ez ránk pont hogy erősen jellemző.

Valamit még szeretnék írni, az előző vagyok. Diagnosztizált aspergeres vagyok, nem pedig, "olvastam a neten valami aspergerről, és ez rám tökre illik, mert én is nehezen barátkozom meg...igazából ennyi, de akkori aspergeres vagyok!!!!!!"

Gyakran találkozom ilyennel, biztosítalak, én valóban egy asperger szindrómás vagyok.

Hagyd már békén! Ha felsőbbrendűnek tartja magát, ha nem, szálj le róla, mert nincs közöd hozzá! Hidd el, ha békén hagyod, te is boldogabb leszel!

Az aspergeres lánytól meg bocsánat, azt hiszem nem tudtam pontosan követni a dialógust. Ugyanakkor hadd kérdezzem meg, hogyhogy az az infóm van, hogy ti nem értitek a cinizmust meg a szarkazmust, te mégis azt írod, ezeket alkalmazod és jellemző is rád? Nem rosszból kérdezem. A kérdésem puszta kíváncsiságból és mégérteni vágyásból fakad.

Az aspergert az autizmussal vonják párhuzamban. Bármilyen eredményt is érek el, egy életre meglettem bélyegezve, és ez abból a szempontból baj, hogy emiatt lenéznek, illetve alábecsülnek engem.

Nem szoktam dicsekedni, de mikor az aspergerről van szó, muszáj megcsillogtatnom az ezzel járó előnyöket, -amikre valóban büszke vagyok,- ezzel kompenzálva az előítéleteket, amiket minden erőfeszítésem ellenére sem tudok semmisé tenni.

Nézz utána, hány akár általad ismert lángelme aspergeres. Csak hogy megemlítsek egy nevet, Einstein is az volt.

De akkor miért nem kapjuk meg a nekünk járó tiszteletet? Mert szociális zoknik vagyunk. Azonban van egy hatalmas különbség az autisták és az aspergeresek között. Mi képesek vagyunk megtanulni az arcmimikát, a másik szemébe nézni, megjátszani az érzéseinket és elsajátítani a társadalmi normákat. Az aspergeresek nem csak hogy okosabbak, de a hátrányainkból előnyt kovácsolunk, ezáltal képesek vagyunk manipulálni másokat.

Összegezve: Lenéznek minket, de idővel megtanuljuk leutánozni a társadalmilag elfogadott egyéneket, ezt követően pedig gyerek játék dróton rángatni az embereket, mint a marionett bábukat.

Egyszer bántottam valakit, a végén pedig még ő köszönte meg nekem. Szeretek játszani mások érzéseivel :) Remélem kielégítő választ kaptál.