Mi a véleményetek mikor valaki azt mondja őt úgy kell elfogadni amilyen?

Addig nincs baj, amíg ő is elfogad. Voltak már olyan haverjaim, akivel oda vissza ment ez a dolog, más vérig sértődött volna.

Viszont az nem ok, amikor valaki elvárja hogy őt elfogadják, de amikor valaki hasonló stílusban visszaszól, akkor ő meg megsértődik.

Szóval nem az a baj, amit az első mondtban írsz, hogy neki sértő a stílusa, hanem ha viszont nem tűri el ugyanazt.

Egy szintig természetes, utána... Gond van.

Sejtem, miről beszélsz, én találkoztam már olyannal, aki a "minden ember bűnös, én is, de Isten megbocsát" mondásával takarózott akkor is, amikor nulla lelkifurdalással átgyalogolt másokon...

De olyan van, hogy valaki kibírhatatlan, de tényleg nem tud megváltozni. De azt nem elfogadni kell, hanem jó messze menni tőle. Ha családban ez nem valósítható meg, akkor nagy bajok vannak s a feleknek igyekezniük kell, hogy mégis menjen az együttélés. Az, hogy valaki a saját hibáján nem akar változtatni s a másikra lőcsöli a kompromisszum teljes terhét, az egy újabb személyiségvonás, amin muszáj lenne változtatni, mert ez nem fogadható el.

Jó kifogás.

Bizonyos mértékű hibák esetén el tudom fogadni, de amikor komoly személyiség-viselkedésbeli problémák vannak, akkor azzal nehéz együttélni.