Szerintetek normális, hogy lassan szégyellem, hogy orvosira járok? Más is van ezzel így?

Nem normális.

Én az embereket szégyenlem mennyire buták.

„Szerintetek normális, hogy lassan szégyellem, hogy orvosira járok?”

Nem normális.

„Más is van ezzel így?”

Nem. Sem akkor nem volt ilyen, amikor hallgató voltam, sem azóta, hogy már orvos vagyok. Nem esik tőle hasra senki (nem is várom el), de nem is néznek úgy, mint a "véres rongyra", sőt, "be sem szólnak". Tehát ez általában nem így megy, felétek lehet valami baj.

„...és ez még a jobb eset, mert volt már, hogy be is szóltak.”

Ha beszólnak, arra meg könnyen lehe válaszolni valamilyen viccses megjegyzéssel.

„Tényleg mások olyan rossz tapasztalatai miatt kell szégyellnem a szakomat, azt amit tanulok, hogy embereket akarok gyógyítani, amikről nem is tehetek?”

Nem kell. És nem is kell mindeninek megfelelned, mert úgysem lehet.

Azok a mások meg inkább örüljenek, hogy orvos leszel, így legalább tudnak majd kihez fordulni, és remélhetőleg veled nem lesznek majd rossz tapasztalataik. Ezt akár lehet is nekik mondani.

Akkor ezek szerint azt érzik az emberek hogy Magyarországon az orvos az egy olyan hivatás ami jelentősen alul van fizetve. Mivel nem éri el a fizetése a Németországban szokásos egymillió Ft-ot. És úgy gondolják hogy túl sokat fektet be (idő és tanulás, no meg a felelősségteljes munka ami például sebészként nem irodai) és kevés a "nyereség". Ezek szerint már csak Mészáros Lőrincre figyel a világ, aki 3 évet végigcsajozott és végigbulizott egy gázszerelő szakmunkásképzőben, majd mások dolgoznak a gazdagodásáért ami óránként 93 ezer Ft-ot jelent. Magyarországon tényleg kialakult egy olyan felfogás hogy minimális munka- és időbefektetéssel maximálisat szakítani. Aki nem esik ebbe a kategóriába arra furán néznek az emberek. Mérnökként én is éreztem már az emberek lenézését.

Viszont lehetsz magánorvos, vagy jól kereső plasztikai sebész, vagy kerülhetsz külföldre ahol egymillió felett is kereshetsz. Akkor is így néznek rád? Nem hinném. Magyarországon valamiért lenézik azt aki sok munkával vagy sok befektetéssel viszonylag keveset keres.

Én még azokat se vetném meg, akik a jogra járnak. Szerencsére nem lesz mindegyik jogász. De annak a végeredménye valóban egy külön műfaj.

Orvosit szégyellni? Talán csak irigységből.

Az a legnagyobb baj ebben az egész rendszerben, hogy akik most 40-50-60 évesek(nem csak az orvosok), a szakdolgozók és a betegek is, hogy elrontották az egész rendszert. A kormányról és a kórházi körülményekről nem is beszélve.

Az új generációnak lesz az a feladata, hogy egyrészt visszaszorítsák a hálapénzes rendszert, és a s*ggnyalást. Ha igaz, hogy a Jánosban felmondtak a rezidensek, mert nem műthetnek eleget mert elviszi a többi doki a pénzes beteget, hát nem csodálom, ha elegük lett. A betegek meg pénzelnek boldog-boldogtalant. Amivel nem lenne baj, ha nem előre adják, hanem a hálapénz tényleg hálapénz lenne és nem több százezer ft, hanem egy jelképesebb összeg.

Meg az is gusztustalan szerintem, hogy más betegeket kell megváratni, mert épp odajön az atyaúristen és neki minden azonnal kell. Nem hiszem el, hogy nem tud várni még 5-10 percet.

Semmi szégyellni való nincs semmilyen szakban. Csak kivetítik rád az emberek a rossz tapasztalataikat.

Szerintem aki ilyen pályára megy, az nagyjából képben van, hogy mire számíthat, legkésőbb a gyakorlatoknál tudja meg. Akkor még mindig van lehetőség mást választani(akár orvosin belül más szakosodás).