Egyetértetek a cikk írójával?

[link]

Nem mai a kritika, és nem mai reklám sem, amiről íródott. Nem mai, de mondhatjuk, tegnapi; talán nem legfrissebb, de attól még a jelenben is aktuális.

Nekem a reklám anno a kedvencemmé vált első pillantásra, amikor megláttam. Vendégségben - mert amúgy nem nézek tévét, csak a neten. Éppen a reklámok elkerülése végett. Mert általában bugyuták és átlátszóak, és roppant módon idegesítőek, főleg, ha 10 percenként szakítják meg egy 15 perces blokkal a filmet, amit néznék. Néha mégis akad a spotok között egy-egy igazi kedvenc. És ez a kérdéses reklám ilyen volt.

Így amikor véletlenül rátaláltam a kritikájára a neten, nosztalgiával vetettem rá magam a cikkre. Örömöm nem tarthatott sokáig, mert a kritikus alaposan felhúzta az agyamat.

Sajnos a cikknek a közelében sem volt semmilyen fórumrovat, vagy vélemény-nyilvánítási lehetőség, ahol kifakadhatna az egyszeri olvasó, ha nem ért egyet az olvasottakkal. Így itt kérdezem meg: Mégis miért?

Számomra ez a reklám mindig azokról a hétköznapi hősöről szólt, akiktől működik a gépezet, akik mindent beleadnak a munkába, a párkapcsolatba, a családba, nem a kibúvókat keresik, és nem a könnyebb utat választják, hanem igyekeznek folyamatosan helytállni. És ettől válik számomra teljesen észrevétlenül beépülő elemmé a reklámban a termék, amit ránk akarnak dumálni. Mert valóban, ez a folyamatos helytállás a mókuskerékben kimrítő tud lenni, kell a plusz energia.

A reklámbeli srác mindazokról az átlagemberekről szól, akiket tisztelni tudok.

Erre a kritikus lúzernek nevezi. Amiért elviseli a főnökét, és jópofizik anyósékkal, és legfőképpen, amiért "Zoli" helyett húzza az igát, aki közben kávét hörpölve flörtöl munkaidőben a másik sarokban.

Éppen csak amiatt nem kap kritikusi beszólást a szegény srác, hogy a meló és a családi vacsi között még beugrik a konditerembe egy negyed órára.

Pedig kaphatna emiatt is. Elvégre, úgy tűnik, a cikkíró kritikus szerint az ilyen jófiúk a lúzerek. Sokkal menőbb főhős lenne "Zoliból", ő kb egykorú a hősünkkel, de nincs gondja családi vacsorákra, hiszen esze ágában se volt olyan hamar elkötelezni magát, mint a mi házas jófiúnknak. Inkább fűzi a kolleginákat, miközben majd a "jó hülye" dolgozik helyette. Mert neki muszáj komolyan venni az állását, mert otthon várja a neje akivel nyilván majd gyerekeket is akarnak előbb-utóbb, meg szép házat.

"Zoli" valószínűleg nem is pezsgőtablettázik, lhet, hogy inkább legurít egy üveg sört "munka" után a sarki bárban a haverokkal, mert ő menő arc. És kondizni se azért jár kutyafuttában a munka és a családi kötelezettségek között, hogy fitt maradjon, hanem hogy felvághasson a csajoknál. Me amúgy sincs jobb dolga... Nem lúzer. Szabad és menő.

Tény, hogy az ilyen "lúzernek" titulált srácok helyett kapnak előléptetést a reklámbeli "Zolik", és tény, hogy végül az ilyen srácokat hagyja el a csajuk egy izgalmasabb pasiért, talán éppen "Zoliért", mégis ez a srác minden nap bele tud nézni a tükörbe, és ezért én jobban tisztelem őt, mintsem hogy lúzernek nevezném...

Szóval szerintem jó a reklám, és jó, hogy ő a főhős.

Persze mindez nem erről a 30 másodperces spotról szól. Hanem rólunk, jófiúkról, és a valódi "Zolikról", akik szerintem sokkal inkább lúzerek. Ezért háborít fel ennyire a kritika.

Mert ez az egész nem csak egy vitamintabletta reklámról, hanem az értékekről szól. Legalábbis nekem.

Kíváncsi volnék rá, mások hogyan látják a dolgot...

29 F