25 év feletti nők tapasztalatára vagyok kíváncsi. Jobban számít nektek egy férfi belsőtulajdonsága, mint külső? Inkább lennél együtt egy átlagos pasival, aki odafigyel rád, mint egy vonzó külsejű férfival, aki felszínes veled, és nem figyel rád?

Komolyan, szhted melyik jobb?

39N

35 is elmúltam.

Két dolgot kell felfognod.

1. 16 évesen is fontos volt egy fiú jelleme. Egy flegma szépfiú akkor se rúgott labdába nálam.

2. Csak idősebb lettem, nem pedig selejtes és elkeseredett! Ma se jönnék össze olyannal, aki külsőre nem vonz, csak azért, hogy ne legyek egyedül.

Sőt, most sokkal inkább maradok egyedül, és úgy is boldog leszek, mert nincs szükségem senkire, hogy "boldoggá tegyen". Az élettapasztalat a legtöbb esetben ezt is hozza magával, hogy a teljes élet nem azt jelenti, hogy muszáj párkapcsolatban lenni, csak egyedül ne maradj.

És el ne felejtsem a legfontosabbat, amit soha nem vesztek figyelembe!

Nagyon sok olyan férfi van, akinek a belső tulajdonságai és a külseje is rendben van és vonzó. (Ahogy sok csúnya/átlagos pasi is defektes.)

A valóságban soha nem kell választani a kettő között.

Ilyen kérdéseket tipikusan azok szoktak kiírni, akik nem néznek ki túl jól és remélik, hogy ez nem gond, hiszen nekik olyan szuper és ritka belső értékeik vannak, hogy azzal majd kompenzálják.

25 éves nőként írom, hogy fontos a külső és a belső is. Ha csak az egyik van meg, nálam nincs esélye az illetőnek. Hiába vagy nagyon kedves, meg jó fej, ha a külső miatt nincs meg a vonzalom, maximum barátok lehetünk. Ha meg csak kívülről nézek ki jól, akkor még azok sem.

Nekem olyan párom van, aki kívülről és belülről IS megfelel. Egyébként lehet tenni érte, hogy javíts a külsődön.