Mi lehet ez? 14/l
Sziasztok, azt szeretném tudni hogy ez egy betegség-e.Szóval kb. 2 éve kezdődött, hogy egyfajta "dűhrohamaim" vannak, pl. ha valaki felidegesít akkor képes vagyok ordibálni, széttörni valamit, kárt tenni magamban stb.
Szerintetek ez mi lehet, egyébként lehet hogy köze van ahoz hogy depressziós vagyok.
Köszönöm hogy elolvastad, bocsi a rossz megfogalmazásért.
Elfojtott düh, szomorúság van benned?
Olyan probléma amit halogatsz pl. bármi amiről amúgy tudod, hogy gond de nem foglalkozol vele hanem elnyomod.
Magadban ne tegyél kárt, sajnos tudom milyen és tényleg csak azt ne.
L\27
Igen, köze van a depresszióhoz.
Mentálisan sérült, beteg pszichéjű ember vagy.
Ha nem akarod a változást, és azt, hogy szakemberhez menj (pszichológus, vagy pszichiáter), akkor ez még rosszabb lesz, és egyre lejjebb csúszol.
Ráadásul a környezetedben mindenki csak szenvedni, és idővel kerülni fog.
Te is szenvedni fogsz, és már most frusztrált vagy, egy önkontroll nélküli beteg, frusztrált, másokra és önmagára is veszélyes agresszív ember.
Nem tanítottak meg a szüleid arra, hogy hogyan kezeld az indulataid? Hogy lehetséges az, hogy nem kaptál 2 nyaklevest, akkor amikor eljutottál odáig, hogy őrjöngesz, dühkitöréseid vannak, és másokra is veszélyes vagy?
Ilyenkor csak ölbe tett kézzel néztek, várták, hogy elmúljon, vagy mégis mit csináltak?
2 esetben szokott ez legfőképp kialakulni:
1.) Egy agresszív családban vagy jelen, ahol mindent így oldanak meg,
2.) Nem voltak korlátok, határok, el lettél kényeztetve, mindent megengedtek neked, csak a gázcsapot nem...
Soroldd be magadat valahová, te ismered a saját szüleidet.
Foglalkoztak veled egyáltalán? Vagy nőttél, mint a dudva?
Előző válaszoló, ez így egy kicsit gáz.
Első sorban, ha valakinek alapvetően dührohamai vannak, azt hiába képeled fel, max elnyomja magában, így kialakulhat depresszió (ami nem a depi, hanem pszichiáter által megállapított betegség) és ismételt, ám súlyosabb dührohamok, majd másra és önmagára lesz veszélyes. Kissé paradoxon volt a megfogalmazásod.
Az ütés erre nem megoldás. A betegséget gyógyítani kell. A depressziósoknak pedig pszichiátrián a helye.
Az egyik válaszoló jól mondta, ez egy állapot, amiben benne vagy! Ezt gyógyítani kell.
De azért egy dolgot ne felejtsünk el; te egy 14 éves kislány vagy, ilyenkor elkezdtél már belépni a nagykamasz korba, a hormonjaid megőrültek és csapkodsz, zúzol, hisztizel. Mindenki ilyen ebben a korban. És mindenki diagnosztizálja magán a depressziót, ami valójában csak depi és hiszti.
Betegségnek nem mondanám, de ha nagyon kétségbe vagy esve, akkor szólj anyudéknak, go a család segítőbe, ott pszichológus és 18 éves korodig járkálhatsz oda.
3. válaszoló, nem orvos diagnosztizálta, hanem egyszerűen tudom.Nagyon sokat bántottak/bántanak az osztalytársaim.Pl. egyszer mikor futottunk és beakartam kötni a cipőm megrúgtak stb. Illetve kb. 2 évig nem voltak barátaim, plusz volt még egy-két dolog.
Annyi a lényeg hogy ezek miatt a dolgok miatt lettem depressziós.
5.válaszoló, egyáltalán nem agresszív családban élek, anyukám szeret de nem tud az ilyen dolgaimról.Ha rám jön a dűhkitörés akkor elvonulok a szobámba és ott rendezem le, anyum azt sem tudja hogy depressziós vagyok.
Igazából csak a tesóm tud róla (ő 12 éves).
Minden betegség mi rossz számodra.
Mint szinte mindenhez, és minden mentális dologhoz, gondolkodnod kell.
Elemezd magad, helyzeted s neveld át tudatalattid.
Írj rám ha kell segítség.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!