Skacok! Ti kisgyerekkorotokban mitől féltetek?

Semmi ilyen hülyeségtől nem féltem soha. És ezt nem nagyzolásból mondom. Mondjuk, eleve materialistának neveltek, nem töltötték a fejemet ilyen zavarodott hülyeségekkel a szüleim legkisebb koromban sem. Erdő mellett lakok, rendszeresen vaksötétben elmászkáltam-elmászkálok benne az éjszaka közepén, megszoktam milyen, amikor a sün, a menyét, a kukázni bejáró róka, (vagy a lüke macskám) váratlanul előrezzen a bokorból, nem probléma. Vakon is tudtam-tudom, melyik lesz az.

Egy valamitől féltem rettenetesen, méghozzá reálisan, azt pedig úgy hívták, hogy ISKOLA. És mielőtt félreértenéd, nem az osztályzatokkal volt a probléma, hanem hogy hány kék-zöld folttal jön haza egy fél fejjel alacsonyabb, netán lelkileg is gyengébb fiúgyerek aznap az iskolából. ('80-as évek) Ha újra iskolába kéne járnom, felakasztanám magamat.

Én elsősorban a sötéttől féltem. Ebből kifolyólag lámpafény mellett aludtam el mindig, + amikor egéész kicsi voltam any kísért ki a wc-re, vagy felkapcsoltam a lámpát a közlekedőfolyosónkon akárcsak az egyik előttem szóló válaszoló.

remélem tudott segíteni

az Inkvizítor

A sötétben mindentől, ami alapból sötét: a játékos láda a sarokban, a sötétbarna csíkos függöny.

Aztán féltem a nagyra nőtt egerektől, mert egy ismerős gyerek mindig ezzel hülyített, hogy az egér éjjel kijön a kamrából és akkorára nő, mint a szekrény.

Úgyhogy most, hogy felnőttem, nálam minden világos színű. :D