Úgy érzem, hogy nincs időm, és ha elkezdek például olvasni vagy filmet nézni, mintha csak pazarolnám azt. Túlléphetek valahogy ezen?

Egy jó ideje írok saját szórakozásomra, és már ugyancsak jó ideje tervezem egy nagyszabású regény megírását, viszont a tervezésnél vagy elfogynak az elképzelések egy idő után, vagy egyszerűen hagyom az egészet mondván, hogy marhaság, s ha mégis van valami épkézláb elképzelésem, nehezen kezdek neki az írásnak. És talán ezért gondolom azt, hogy ha akármi mást csinálok, csak pazarlom az időmet. Ha elkezdek olvasni vagy nézni valamit, utána el tudok merülni benne valamelyest, de mindig ott motoszkál a fejemben, hogy nem ezt kéne csinálnom. Ha esetleg játszom valamit, akkor sem hagy nyugodni a gondolat, nem tudom felhőtlenül élvezni a játékot. Az is előfordul, hogy csak kattintgatok a böngészőben egyik weboldalról a másikra, közben meg az jár a fejemben, hogy írni kéne, de valami mindig hiányzik, és ez zavar.

Általános iskolában valamivel termékenyebb voltam, akkor írtam sokat (ami csak az eszembe jutott), viszont azokat már kidobtam, mert utólag visszaolvasva nagyon bugyutának találtam őket, így manapság már csak egy-két novellám található meg a számítógépen (amik a megkérdezett pár ismerősöm szerint viszont jók).

Szóval ez a nagy problémám; írnék, de mindig falakba ütközök a tervezés során, és amikor nem ezen szeretnék agyalni, akkor is ezen agyalok, és zavar, hogy nem tudok élvezni semmit anélkül, hogy ne ezen agyalnék, nem beszélve arról, hogy szinte mindig hallom a fejemben az óra ketyegését is valamiért (mintha nem lenne előttem az egész élet, hogy alkossak valamit, vagy mintha sietve kéne írnom valamit, hogy bizonyítsak valaki(k)nek).

Bízom benne, hogy nagyjából sikerült képet adnom a helyzetről. Aki hasonló cipőben van, illetve aki érzett hasonlót, vagy csak érdemben hozzá szeretne szólni, örömmel venném az ötleteit, tippjeit ennek "leküzdése" érdekében. :)