Azt miért gondolják néhányan, hogy az introvertáltak értelmesebbek, mint az extrovertáltak? Hogy terjedt ez el, és ti mit gondoltok erről?

18-as, nem tudom, miért vagy arrogáns, és miért teszel úgy, mintha nem fogadnék el más véleményeket. Nem tanultál meg vitatkozni? Ha valaki ellenérvet hoz fel, azt vvárja, hogy vitázz vele. ha elmondom azén álláspontomat, nem jelenti, hogy nem vagyok meggyőzhető, csak hogy eddig nem sikerült. Viszont te elég hamar felkapod a vizet.

"ne várd el, hogy itt neked majd minden válaszadó elmagyarázza, hogy melyik nyilvánvaló esetnek mi az oka!"

Tulajdonképpen miért ne?

További válaszaidat ignorálom, a normálisaknak köszönöm, jöhetnek még hozzászólások.

Utolsó előtti, te is elég erős szavakat használsz, de köszönöm a hozzászólásod. Én magam egyébként valahol a kettő között vagyok: nagyon szeretek barátkozni, nagyon sok barátom van, jól kijövök az emberekkel, de ugyanakkor szeretek egyedül lenni, és sok magányos hobbim van.

"a legnagyobb filozófusok, művészek, feltalálók, tudósok nélkül civilizáció úgymond nem létezne, és rájuk pont nem az volt a jellemző, hogy annyira keresték volna mások társaságát "

Mondjuk a 400 éve halott tudósokról nem tudhatjuk, milyenek voltak. És pl. egy nemesről, vagy egy gazdag királyi udvarban élő filozófustól általában pont az volt az elvárás, hogy ékesszólásban is jeleskedjen. Vagy az ókori filozófusok, akik a szónoklás művészetét megalapították, ők csak nem féltek kiállni mások elé. Én nem sok tudós magánéletét ismerem, ha gondolod, mondj konkrét példát. Szerintem sokan ezt csak feltételezik, hogy a tudósok ilyen kis magányos zsenik, mint a Doki a Vissza a jövőbe trilógiában. És sokan biztos ilyenek is voltak, de azért én elég kevés tudós magánéletéről tudok. Te tudsz sokat? (Az ilyenek, mint Hawking, aki egyedül az ágyból se tud kikelni, meg az olyan mentális betegségekben szenvedők, mint Tesla nemigen számítanak szerintem.)