Miért félek a kezdeményezéstől, vagy ha csak szimplán beszélgetnem kell egy lánnyal akkoris izgulok és álltalaban nem is kezdeményezek vele beszélgetést. mi lehet az oka? 18/F

Önbizalomhiány, ismeretlentől való félelem, megfelelési kényszer és ki tudja még mi.

Bár én lány vagyok sőt immár 30 éves, de én azt a tanácsot kaptam, ami bevált, hogy azért biztos van olyan ellenkező nemű, akivel tudok beszélgetni. És valóban aki egy kicsit is tetszett, vagy épp "menőnek " tartottam, vagy idősebb srác volt, vele tényleg nem tudtam kommunikálni ennyi idősen, vagy csak beégettem magam, ugyanakkor osztálytársakkal, vagy akik abszolút nem tetszettek könnyedén elcsevegtem. A lényeg az, hogy figyeld meg magad, ezekben a helyzetekben, könnyedén jön a téma, könnyebb reagálni, nem félsz hogy a válasz vajon milyen lesz, mit fog gondolni rólad. Csak lazán dumálsz, mint egy másik haverra. Ezt kell valahogy továbbfejleszteni egy olyan embernél is aki bejön. Nekem fősulira már ment, sőt meglepődtem, hogy valóban ők is földi halandók, ha kérdezem simán válaszolnak, vagy kedvesek, vagy értik a poénomat. Pár ilyen alkalom meghozza az önbizalmat, onnan már sima liba a dolog. Még a végén flörtölni fogsz tudni. Ne görcsölj rá. :)

Valószínüleg nagy sikere lenne a férfiaknak, ha feldühödve mennének oda ismerkedni ismeretlenekkel... 😄