20 évesen újrakezdeni, hogyan?
Anyukám alkoholista, depressziós, skizofrén nő.
A családdal mindehogy próbáltunk rajta segíteni, de lehetetlen(lop tőlem, zálogba adta az ékszereinket, adósságok, a házhoz jöttek ki az idióta ismerősei kiabálni, stb.)
12 éves koromig Anya pártját fogtam, de utána elváltak a szüleim, és rájöttem az igazságra.
Anyukámat ebben az évben sikerül elköltöztetnünk a közös házból(ez most hosszú, miért).
Apa mindenben támogat, segít, sőt, életemben nem láttam még ilyen erős embert, mint ő. Lett egy párja, akit az igazi Anyukámnak tekintek, többet tesz értem, mint a biológia anyukám valaha.
A problémáim a következőek:
Amikor anyu elkezdett hányni, a földön fetrengeni, és én minden évben arra jöttem haza, pánikbeteg lettem. Belemenekültem egy rossz kapcsolatba, ami még többet ártott. 3 évig voltam a sráccal, taszított külsőre, nem akartam vele találkozni, de azt éreztem, muszáj. Féltem egyedül boltba menni, telefonálni. Aztán megismertem egy másik srácot, felépítettem valamelyest az önbizalmamat, és kijöttem ebből a kapcsolatból, egy másikba ugorva.
Ez a másik srác most, akivel lassan egy éve vagyok együtt, hullaszerelmes belém, de iszonyatosan megaláz sokszor.
Két évet hagytam ki az egyetemből, mert nem tudtam emberek közé menni. Nem is dolgoztam, lébecoltam, de jövőre már muszáj elkezdenem. Alapvető dolgokat nem tudok, nem merek telefonálni idegenekkel, ügyeket intézni, nem tudok főzni, alap dolgokat a háztartásban(például egy mosógép beindítását, hogy mit mivel kell mosni). Itthon segítenek, mindent megmutatnak, sőt, mindenben támogatnak, de én úgy érzem, hogy sose leszek életerős nő. Nem érzem jól magam, minden nap egy túlélés, nem motivál semmi. Túl kell lépnem a múlton, de hogy? Nem akarok egy önbizalomhiányos, kapcsolatfüggő pánikbeteg lenni. Helyette egy határozott nőt szeretnék látni.
Barátaim nem nagyon vannak, régen sok volt a haszonbarát, akik lelki szemetesnek tekintettek. A párjaim miatt ezeket is elvesztettem, és hiába próbálok új emberekkel barátkozni nem megy. SOkan azt mondták, hogy olyan különleges a személyiségem, hogy "nehéz kezelni" a jó értelemben.
Mindenki meglepődik, hogy milyen sokoldalú, mosolygós, kedves lány vagyok, HA sikerül megnyílnom, de sokan nem is akarják ezt meglátni.
Próbáltam növelni az önbizalmam a külsőm változtatásával(szép alakom van mert edzek+genetika, befestettem a hajamat, elfogadtam, hogy nem szögegyenes, hanem göndör, sminkelek, új ruhák), de ígysem áll helyre.
válasza:"nem tudok főzni, alap dolgokat a háztartásban"
Azért egy szelet húst megsütni vagy a mosógépet elindítani nem rocket science. Ha úgysem mersz emberek közé menni, foglalkozz mindennap azzal, hogy legalább a háztartásban mindent megtanulsz, amit egy felnőtt embernek tudnia kell. Ezekben a dolgokban mindennap észrevehető haladást lehet elérni, ha rámozdulsz a témára. Ez ad is majd neked egy kis önbizalmat ahhoz, hogy kimozdulj az emberek közé.
Ha meg az emberek között akarsz boldogulni, én inkább az apró lépéseket javaslom. Ne életre szóló barátságokat akarj kötni rögtön, elég lesz egyelőre az is, hogy néhány egyszerű kommunikációs helyzetet (vásárlás, posta stb.), tehát érzelmi érintettséggel nem járó helyzeteket begyakorolj. Ezek a dolgok ugyanis teljesen a gyakorlaton meg a rutinon múlnak. Ha kicsit összeszeded magad, járd végig a város összes cipőboltját, és mindegyikben kérdezd meg, van-e 38-as lábra kék futócipőjük.
Az elsővel teljesen egyetértek (ment a zöld kéz :) )
Sok dolog amit írtál minden fiatalnak gondot okoz és rosszul érzi magát miatta 1x-2x.
"Alapvető dolgokat nem tudok, nem merek telefonálni idegenekkel, ügyeket intézni" Hát én se. De muszáj. Egy csomó ideig én másokat kértem meg erre. De szép lassan az élet rákényszerít mindig 1-1 lépésre. Fel kell hívni a konzulenst. befizetni egy csekket. kitölteni egy papírt. Mindig pánikolok tőlük az első pár alkalommal. Aztán idővel jobb lesz. Ettől még nem vagy kevesebb mint mások.
Főzni fél éve kezdtem el, akkor is azért mert összeköltöztem a párommal és valakinek muszáj. Eddig ugyan nem sok ételt tanultam meg, de nem olyan nehéz. A mosást 2x elmodatod valakivel és meg is vagy. Azt írtad apukád új párja segítőkész. Ő ezekben biztos otthonosan mozog. Kérd meg hogy tanítgasson. Ezeket hipp hopp meg lehet tanulni és akkor talán kicsit jobban érzed majd magad, sok sikert ;)
válasza:A barátok jönnek maguktól, ha a többi sikerül valószínűleg közben ők is.
A pasit hagyd ott, ha megaláz akkor rohadtul mindegy mennyire szerelmes beléd, egy kapcsolatban a két félnek egyenlőnek kell lennie.
A hétköznapi ügyes-bajos dolgokkal meg nyugi, ügyintézésnél segítenek, ha egyszer elkezded meglepően könnyű, szegény ezze dolgozók olyan idiótákkal dolgoznak hogy bármit elmagyaráznak csuklóból mit-merre-hogyan.
A főzés se olyan durva, alapokat tanulj meg (tészta, rizs, rántotta, valami alap süti) és próbálgass, a legtöbb kaja nem sikerül elsőre, de lehet tizedszerre sem, én úgy szoktam hogy fogok egy receptet és addig gyártom a különböző ehetetlen verziókat amíg nem sikerül egy jót találni.
A telefonálást meg mindenki utálja. Utálom ha pizzát kell rendelnem. Utálja a diszpécser aki felveszi a rendelést. Még a recepciós is utál telefonálni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!