Hogyan dolgozzam fel az engem ért bántásokat?
Kb. Az egész fiatal koromban jelen volt a megalázás ovodától kezdve.
Utólag jöttem rá hogy ezek mind elkerülhetőek lettek volna: szólhattam volna a szüleimnek, válthattam volna iskolát, vagy akármi.
De nem nekem mindent le kellet nyelnem és magamba folytani, rengeteg megoldatlan konfliktus van bennem.
Rettentően naív voltam, megbíztam emberekben.
Tudat alatt erős megfelelési kényszerem is van, az én érdekeimet háttérbe szorítom.
Teljesen lelki sérült vagyok, elvileg súlyos pszichotikus depresszióm van, 2 évig gyógyszeres kezelésen voltam, javult de nem érzem magam egészségesnek.
Néha rámtör az önutálat és elkezdem verni a fejemet, vagy a falat közben negatív jelzőkkel illetem magam és átkozom a világot.
Olyannyira félénk vagyok, hogy szorongok ha menni kell valahova, főleg ha emberek közé és nem merek beszélni.
Önértékelésem és önbizalmam egyáltalán nincs. Nem merek belekezdeni semmibe például szeretnék jogosítványt, de jönnek a negatív gondolatok összefogom törni az autót, az oktató kiabálni fog, bénázni fogok, képtelen leszek rá, elbukom a pénzt. így állok hozzá bármi más tevékenységhez is.
Kedvenc időtöltésem a kockulás, filmezés és a fal bámulása a sötét szobában, ezeken kívül mást nem csinálok, annyi hogy járok egy okj képzésre de semmi célom nincs vele, ott is csak bambulok magam elé.
Jólenne valahogy túllépni ezeken, dehát valljuk be gyenge ember vagyok. Az alap személyiségem is csendes, visszahúzódó.
Nemtudom mihez kezdhetnék magammal 20 évesen más emberek ilyen idősen már elértek valamit.
Fú hallod, mintha magamat olvastam volna.. :( annyi különbséggel, hogy én nem szedtem gyógyszert, de a mai napig küzdök a depresszióval, szorongással..
Pedig én előtte nem voltam ilyen, normális voltam, csak a bántalmazások tettek ilyen lelki ronccsá. És ennek köszönhetően konkrétan életképtelen lettem, hisz a mai világban csak a nagyszájú hatalmas egóval rendelkező emberek vannak előnyben, a többi meg el van nyomva.. :( azt nem is mondom, hogy mekkora hátrány ez pl álláskeresésnél, úgyhogy dupla szívás. Mert ott is azt nézik mennyire tudja eladni magát az ember a dumájával, na én kb sehogy.. :(
Ha a leírtak igazak sehogy...
Jöhetnénk itt neked, meg lesz is aki leírja, hogy mit kellene tenned, hogy önbizalommal teli csajozó gép legyél, meg party arc meg miegymás.
Ezen csak javíthatsz, hogy elviselhető legyen, de ez már egy kialakult személyiség, ami mindig hatással lesz az életedre.
Komplett életvitel váltás kellene, a kinézeted a környezeted, szóval minden aztán amennyire képes vagy rá, feszegetni a komfort zónád határait.
Még annyi hogy azért teszek is magamért, otthon szoktam edzeni, eljárok biciklizni, uszodába is elmegyek néha.
De itt van ez a bizalmatlanság az emberekkel szemben és az üresség.
Az emberi kapcsolatok kialakítása, beszélgetések.
Régebben eljártam bulizgatni, volt egy pár haverom is, lányokkal is találkozgattam, volt hogy egyedül is elmentem szórakozóhelyre, hogy odacsapódjak valakihez.
Hogy mostanáig milyen voltál, az a múlt, már megtörtént, ezen nem tudsz változtatni. Ettől kezdve egyetlen kósza gondolatot sem érdemes rá pazarolni. Hogy a jövőd milyen lesz, az kizárólag attól függ, hogy MOST mit csinálsz. Az meg a döntésedtől. Nem egy dróton rángatott báb, hanem önálló akarattal rendelkező emberi lény vagy. Szarul dönthetsz ezer helyzetben, és az ezeregyedikben ettől függetlenül újra tiéd a döntés, és dönthetsz jól. Minden döntéshelyzet új, független az előzőktől. Bármikor megváltozhatsz, kizárólag rajtad áll.
A jogsit meg nyugodtan kezdd el. Velem is ordított az oktató, a saját autónkat össze is törtem kétszer, beleöltem egy csomó pénzt, és mégsem megy. Még sincs semmi bajom az önértékelésemmel. Kipróbáltam, nem megy. Nem én vagyok így egyedül a világon. Viszont ha ki sem próbálod, soha nem tudod meg, sikerülne-e. Egy jogsi, saját autó hatalmas szabadságot jelent. Én megkockáztatnám. Tudod, a bátorság nem az, amikor valaki nem fél. Mindenki fél, ez benne van az ember alaptermészetében. A bátorság az, amikor valaki a benne lévő félelemérzet ellenére is cselekszik. Az meg csak elhatározás kérdése.
A kockulással, filmezéssel nincsen semmi baj. Manapság a FB posztolgatások világában a közízlés az extrovertáltaknak kedvez. Könnyen UFO-nak érzi magát az, aki nem barátokkal körülvéve, bulikban és programokon tölti az idejét. Pedig most is rengeteg ember van, aki szabadidejében szívesebben olvasgat vagy számítógépezik egyedül, csak ugye nyilván nem róluk szól a hírfolyam. Nincsen ezzel semmi baj. Nem vagyunk egyformák.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!