Szociopata "szeretnék" lenni?
Olvastam egy könyvet, amit egy szociopata nő írt, és nagyon sokszor magamra ismertem az életszemléletében, viselkedésében, stb. Utána még sokat olvastam az antiszociális személyiségzavarról, egy fórumon beszéltem szociopatákkal, és úgyszintén nagyon sok jellemvonásom egyezett az övéikkel. Sőt, gyakran szinte ugyanazok a problémáink voltak.
Tény, hogy sok olyan tulajdonságom van, amik erre a személyiségzavarra jellemzők. Viszont, (bár ezt nem mondhatom biztosan, mert nem hiszem, hogy elég mélyre néztem magamban hozzá) más "szükséges" tulajdonságok úgy érzem, hogy nincsenek meg bennem.
Ennek ellenére "örülnék", ha biztosra vehetném, hogy szociopata vagyok. Talán azért, mert ez valamilyen szinten magyarázatot adna arra, hogy mit miért teszek/érzek.
Szerintetek érdemes biztosra menni, mielőtt túlságosan beleélem magam ebbe a szerepbe? Vagy inkább próbáljam meg figyelmen kívül hagyni?
Igen, sokan nem szociopaták ott, persze. De számomra mégis egy olyan hely, ahol hozzám hasonló emberekkel van lehetőségem beszélni - a való életben senkiben sem bízok meg teljesen, így limitált, hogy mit mondok el magamról másoknak.
Én nem aggódnék, ha az lennék :D De igazából nem fontos. Nem gondolom azt, hogy még egy ilyen személyiségzavar is meghatároz valakit - persze, valamennyire biztos, de az egyéniséget szerintem nem korlátozza teljesen.
Azzal nem értek egyet, hogy nem lehet a bűntudatot és hasonló érzelmeket elmagyarázni egy szociopatának. Itt van pl. ez a cikk:
A személyes tapasztalatom pedig ez: definíció szerint meg tudom mondani, hogy mi az a bűntudat, empátia, szimpátia, együttérzés, szánalom, lelkiismeret-furdalás. Meg tudom mondani, hogy mi a különbség, de érezni nem tudom őket mint külön érzelmek.
Sokat gondolkodtam ezen, gyerekkori emlékekre is visszagondoltam. Nyilván nem írtam le mindezt a kérdésben, mert az rendkívül hosszú lett volna, de nem olyan légből kapott ez az ötlet, mint amilyennek talán látszik.
válasza: válasza:De hát érzelmeket pont ezért nem lehet elmagyarázni. A definícióval kitörölhetem.
Ha egy vaknak magyarázom, milyen a zöld szín, nem fogja tudni. A definíciót be tudja magolni. Ha egy látónak mondom, hogy zöld, akkor is tudja, ha egy olyan szobában vagyunk, ami csupa fehér.
Ha valaki meséli, hogy "nagyon féltem", én nem fogok félni, de tudom, mi az. A félelem definícióját nem tudom elmondani, de tudom, hogy összeszorul a gyomrom.
Gyerekkorodban bántottál másokat? Nem vállalsz felelősséget a tetteidért? Senkit nem szeretsz, csak manipulálod őket, hogy neked jó legyen? Állandóan hazudozol?
Nem hangzik úgy, mint egy álomélet.
Gyerekkoromban is megvoltak már ezek a dolgok, igen. Akkor is manipuláltam embereket, irányítani akartam őket, loptam meg hasonlók. Vannak hozzám közel álló emberek, azt nem tudom, hogy szeretem-e őket, mert maga a szeretet szerintem minden embernek mást jelent. De őket, főleg a barátomat bizonyos értelemben tulajdonnak tekintem, és nem szeretem, ha más "hozzányúl". A kapcsolatok legtöbbjében csak azt nézem, hogy mi benne a haszon, és rám milyen hatással lehet és ennek megfelelően próbálom kedvezően alakítani őket. Ha kell akkor hazudok, bár ki nem szokott hazudni?
Nem beszéltem áloméletről. Vannak barátaim, van párkapcsolatom. Ezek a kapcsolatok fontosak számomra, nem nélkülözhetetlenek, de ezek azok az emberek, akikkel jól érzem magam.
Nem direkt gonoszságból csinálok akármit, hanem mert mindig így jött természetesen.
válasza: válasza: válasza:Egy érzelmet NEM lehet elmagyarázni. Értened kéne, Norman Bates, hogy miről beszélek. Ha már érzelmeid nincsenek, az agyacskádat használd. A definíciót beseggelheted, de megérteni csak azt fogod, amit átélsz.
Nekem elmagyarázhatja bárki, milyen érzés a szülés, amíg nem élem át, nem fogom tudni. El tudom képzelni, hogy fáj, görcsöl, de az messze nem ugyanaz.
Tök más valamit tankönyvből megtanulni, és élményszerűen átélni.
válasza:#17, nem gondolom azt, hogy jobb lenne nekik nélkülem. A barátom sokszor mondta már, hogy velem a legboldogabb.
A barátaim azért a barátaim, mert szeretek velük lenni. Nekem is jó, ha abban az állapotukban vannak, amikor ez megvan. Miért ne támogatnám őket? A környezetemben nem tartanak rossz embernek.
Ne hidd azt, hogy az emberek legtöbbször önzetlenül segítenek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!