Mit gondoltok, ha egy nőnek 22 évesen még nem volt barátja? Ez furcsa? Vagy sok ilyen van?

Kicsit feszélyez a dolog. Bizonyos új társaságba kerültem, összeismerkedtünk, volt, aki elhozta a barátját, én meg egyedül voltam. Nem én voltam az egyetlen, de nekem nem épp AKTUÁLISAN nincs barátom, hanem sose volt. Osztálytalálkozóra sem merek elmenni, mert félek a hülye kérdésektől. A férfiakat szeretem, nem ezzel van baj, csak eddig így alakult. (Gimis koromban elég kövér voltam, azóta sokat változtam, de az introvertáltságom megmaradt.) Vajon hány olyan 22 éves nő van, akinek nem volt még barátja? Mit gondolnátok egy ilyen nőről? Persze nem ezzel kezdem a beszélgetést meg a bemutatkozást, de ha mondjuk kiderülne? És mit gondolnátok, ha érdeklődnétek, és azt felelné egy nő, hogy ő nem szeretne a pasikról / a múltról beszélni? Nem tartozik mindenkire, hogy nem volt még barátom.

(Nem privát leveleket kérek, hogy "majd én jól megduglak, gyere át"! Köszönöm.)