Mit tegyek, ha semmi nem érdekel és nem látok magam előtt jövőképet?

Nem tudom, miért van ez, de egyszerűen nincs kedvem belekezdeni dolgokba és nem érzek magamban érdeklődést. Azok a dolgok, amik amúgy érdekelnek is "ízetlenek" a számomra. Úgy érzem magam, mintha úgy ennék egy jóízű ételt, hogy közben meg vagyok fázva: tudom, hogy milyen finom, de a nátha miatt csak sejtem a jó ízeket, de nem érzem. Csak eszem, gépiesen.

Ugyanezt érzem most az életemben. Régebben nagyon érdeklődő voltam, borzasztó erősek az ambícióim, de ugyanakkor nem igazán hiszek semmiben, és nincs kedvem belevetni magam abba, ami korábban érdekelt. Nem érzem azt, hogy meghozná a jutalmat. Nem igazán érzek semmit, miután elvégzek valamit. Legfeljebb azt, hogy túljutottam rajta. Tanulnom kéne, de nem tudom, mi értelme. Van pl. egy terület, ami érdekel, de rohadt sokat kell hozzá tanulni, és mindenkitől azt hallom, hogy nem lehet vele elhelyezkedni (biológia). Semmi lelombozóbbat nem tudnék elképzelni annál, minthogy három évig megfeszítetten tanuljak, hogy aztán utána jól pofára essek, hogy nem tudok mit csinálni a diplomámmal.

És úgy általában mindennel kapcsolatban ezt érzem. Nem érzem az élet "ízét".

23/F